Hogyan próbálja meg az ego elterelni a figyelmeteket a belső útról?
Ebben az értekezésemben a lépést távolabb lépve a teljesebb kép megláttatására törekszem, és még világosabb magyarázattal szolgálok arra vonatkozóan, hogy az egónak hogyan sikerül elérnie azt, hogy elterelje az emberek figyelmét az üdvözülés felé vezető igaz útról, vagyis az öntranszcendencia belső útjáról. Mint ahogy már a korábbi értékezésemben elmagyaráztam, ti spirituális lénynek lettetek megteremtve, és az eredeti terv szerint nem volt betervezve az, hogy elveszítitek a valós eredetetek, önazonosságotok észlelését. A saját szabad akaratotok döntése következtében szereztek tapasztalatokat a dualitás tudatszintjével kapcsolatban, ezáltal a tudatos énetek fokozatosan jutott el arra a szintre, hogy önmagát a forrásától, a saját magasabb Énjétől és Istentől elkülönülve érzékeli. Az elkülönülésetek elfogadása az egóhoz fűződik, és azóta az ego azon dolgozik, hogy áthatolhatatlan falat építsen a tudatos énetek és az általatok elfogadásra váró valódi önazonosságotok, mint Isten társteremtői, között.
Az elkülönülés folyamata a legtöbb társteremtőt egy önmagát erősítő lefelé tartó spirálra vitte, vagy helyesebben a spirált az ego és az anti-krisztusi erők erősítették, ezek vitték egyre távolabbra, az Istentől való egyre fokozottabb elidegenedés irányába. Mindezek eredményeként olyan önazonosság jött létre, amely az anyagi világ dolgain alapul, beleértve a fizikai testet és az egót. Elméletileg nincs határa annak, hogy ez a lefelé tartó spirál meddig juthat, és vihet benneteket el oda, hogy teljes meggyőződéssel higgyétek azt, hogy Istentől el vagytok különülve, vagy azt, hogy Isten nem is létezik. Van azonban egy olyan erő a lényetekbe építve, amely ellene hat ennek a lefelé tartó erőnek, mégpedig az a bennetek lévő vágy, amely alapján olyasmire vágytok, amely több annál, mint amit az anyag világa számotokra nyújthat.
Hogyan használja fel az ego a spirituális tanításokat arra, hogy meghiúsítsa az igazság megkeresését? - Hogyan próbálja meg az ego elterelni a figyelmeteket a belső útról? - Miért válik az ego mindig önmaga ellen megosztott házzá?
Hogyan használja fel az ego a spirituális tanításokat arra, hogy meghiúsítsa az igazság megkeresését?
Mint ahogy arról a korábbi értekezésemben már szóltam, a legtöbb ember tudatosan akkor lép spirituális útra, amikor valamilyen spirituális, vagy vallásos tanítással találkozik. Az embereket egy ébresztő vagy megtérésre sarkalló tapasztalat érheti, amelynek eredményeként csatlakoznak egy vallásos, vagy spirituális, esetleg politikai vagy jótékonysági szervezethez. Egy ilyen ébredés mindig a valami többre való vágyakozás, a megértésre való vágyokozás eredménye, és abból az érzésből fakad, hogy az élet kérdéseire kell, hogy legyenek válaszok. Mint ahogy az már korábban elmagyaráztam, ez a vágyakozás, amely fájdalomhoz, vagy egyedüllétérzéshez, vagy ürességérzéshez vezethet, egy biztonsági mechanizmus, amely megakadályoz benneteket abban, hogy teljesen elvesszetek a dualitás tudatszintjén. Ezt nevezhetjük „igazságkeresésnek”, a spirituális fejlődés hajtóerejének.
A lényeges pont itt az, hogy megértsétek azt, hogy az egótoknak az a fő célja, hogy megakadályozzon benneteket abban, hogy magasabb önazonosságszintre ébredjetek, hogy spirituális lényként azonosítsátok magatokat. Ezért az ego a saját hatalmán belül mindent meg fog tenni azért, hogy rávegyen benneteket arra, hogy hagyjátok figyelmen kívül, vagy tagadjátok meg az igazságkeresést. Ahogy már elmagyaráztam, ezt ideiglenesen el is érheti, de egy idő után ez a keresés ismét felszínre kerül. Az egótok azonban még ekkor sem adja fel, hanem valójában az ébredéshez külső eszközként felhasznált spirituális és vallásos tanításokat kezdi arra használni, hogy semlegesítse az igazság megismeréséért folyó törekvéseiteket. Ez az értekezés fel fog fedni az ego által használt eszközök közül néhányat, amelyet arra használ, hogy a végső célját elérhesse, hogy eljutasson benneteket oda, hogy a spirituális úton megtett legutóbbi lépésetek az utolsóvá váljon.
Miért válik az ego önbeteljesítő jóslattá? - Miért akarja az ego, hogy azt gondoljátok, hogy a világ vagy fekete, vagy fehér? - Miért akarja az ego a világot szürkének látni?
Miért válik az ego önbeteljesítő jóslattá?
Az ego nagyon különleges küldetéssel rendelkezik, mégpedig azzal, hogy megakadályozza a Tudatos Ént abban, hogy az újra felfedezhesse, és megmásíthassa az eredeti döntését, amely alapján elfordult Istentől, és megakadályozza abban, hogy megváltoztathassa azt a döntését, amely az egót létrehozta. Ezt a döntést a Tudatos Én hozta meg, de a döntéshozatalakor nem rendelkezett a Krisztusi tudatszint tisztaságával. A döntése úgy született, hogy a dualista tudatszinttel, az anti-krisztusi tudatszinttel kezdett kísérletezni. A Tudatos Én ezért nem látta tisztán azt, hogy a döntése mivel jár, és azt sem értette teljesen, hogy az érvei dualista gondolkodásra épülnek. Az ego mindent megtesz, amit csak megtehet, annak érdekében, hogy megakadályozzon benneteket abban, hogy túllépjetek ezen a vakságon, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza azt, hogy a Tudatos Én az ego illúzióin kívülre vetítse ki magát.
Meg kell értenetek, hogy a Tudatos Én végzetes döntést hozott, mivel nem látta teljes mértékben a Krisztusi valóságot, és vakká vált attól a fátyoltól, amelyet a dualista tudatszint teremtett. A Tudatos Én úgy gondolta, hogy a döntése helyes, és úgy érezte, hogy az a döntés, hogy hátat fordít a tanítójának az egyrészt jogos, szükséges, hasznos, másrészt nincs is lehetősége másképpen döntenie. Mivel a Tudatos Én már részben vak volt, vagyis a dualista logika által megosztott, ahogy Éva tudata is megosztottá vált a kígyó azon állítása eredményeként, miszerint nem fog biztosan meghalni, ezért nem látta, hogy ez az érvelés viszonylagos. Nem értette azt, hogy a kígyó logikája csak akkor tűnik ésszerűnek, ha a dualitás szűrőjén keresztül nézzük, egy olyan tudatállapotban, amelyben minden viszonylagos, amely azt jelenti, hogy minden érv igazolható.
Mint ahogy az már a korábbi értekezéseimben elmagyaráztam, az ego teljes mértékben a dualitás valóságában működik. Ha a dualista gondolkodás legalacsonyabb aspektusába kerültök, akkor a világot feketének és fehérnek kezditek el látni, úgy érzitek, hogy nektek van igazatok, és bárki, aki veletek szembekerül, az téved. Ennek egyszerű az oka. Az emberek a meggyőződésrendszerüket tévedhetetlennek, az egyetlen helyes elképzelésként határozzák meg, és ennek megfelelően azt gondolják, hogy az teljes mértékben helyes, nem tartalmaz hibákat. Az alapján a terminológia alapján, amelyet ezekben az értekezésekben használok, az emberek azt gondolják, hogy a meggyőződésrendszerük teljes mértékben a Krisztusi valóságból ered, és nincsenek rá hatással az anti-krisztusi tudat illúziói.
Valójában ez a fajta gondolkodás az egónak abból a vágyából fakad, hogy önmagát olyan hatalommal rendelkező formaként állítsa be, aki megkérdőjelezhetetlen. Azt kísérli meg, hogy olyan külső megjelenést alakítson ki, hogy mivel ti az egyetlen igaz hitrendszert képviselitek, ezért biztos az üdvözülésetek. Sok embernek azt az érzetet nyújtja, hogy jobb azoknál, akik nem az ő hitrendszerükhöz tartoznak. Ha őszinte pillantást vettek a világra, akkor látni fogjátok, hogy még napjainkban is milyen sokan ragadtak meg ott, hogy ezt a hozzáállást osztják. Nagyon nyilvánvaló meggyőződéssel hiszik azt, hogy jó úton járnak, miközben másokat bírálnak, és úgy érzik, hogy jobbak náluk. Ennek nyilvánvaló példái a vallások fundamentalistái.
Az ego által előidézett szellemi vakság, mint fő kihívás - Az ego miért nem képes meglátni a fától az erdőt? - Miért próbál meg az ego egy szögletes szöget erőltetni egy kerek lyukba?
Az ego által előidézett szellemi vakság, mint fő kihívás
Ezzel az értekezés sorozattal az a szándékom, hogy rövid összefoglalást adjak azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyet az ego jelent minden szellemi útkereső számára függetlenül attól, hogy milyen külső tanítást, vagy vallást követ. Ez az, amelyet úgy nevezhetünk, hogy minimum ennyit tudjatok az emberi egóról.
Miért biztosítom számotokra ezt az értekezés sorozatot? Azért, mert az egón való túllépés a szellemi út központi aspektusa. Mindegy, hogy melyik külső tanítást, vagy hagyományt követitek, az egón túl KELL lépnetek ahhoz, hogy magasabb tudatszintre juthassatok, amely az egyetlen kulcsa annak, hogy felülemelkedhessetek a Földre való újraszületések szükségletén. Az alapvető valóság az, hogy az emberi ego nem juthat a „mennybe”, vagy, ahogy hívni szeretnének. Annak ellenére, hogy a szellemi tanítások nem beszélnek közvetlenül az egóról, minden igaz tanítás azt a célt szolgálja, hogy hozzásegítsen benneteket ahhoz, hogy elkülönítsétek magatokat az egótól, és új önazonosságot építsetek fel magatoknak, amely nem az egóra épül.
Úgy gondolhatjátok, hogy kezdhetném azzal, hogy meghatározom, hogy mit értek emberi egón, de látni fogjátok, hogy miért nem célravezető ezzel kezdenem. Ennek az az oka, hogy az ego jelenti azt a fő kihívást, hogy általa minden érzékelésetek torzul. Az ego szűrőként működik, amely megszínezi minden érzékeléseteket, és ez a szűrő eltorzítaná el az én próbálkozásomat is arra vonatkozóan, ha most megpróbálnám definiálni az egót. Ezért először a szellemi vaksággal foglalkozunk, mert ameddig nem kezdetek el ezen túljutni, addig valójában nincs értelme bármit mondanom az egóról.
Miért próbál meg az ego egy szögletes szöget erőltetni egy kerek lyukba?
Hallhattátok már azt a kifejezést, hogy valaki egy szögletes szöget akar egy kerek lyukba erőltetni. Ez jelzi azt, amit az ego próbál tenni mindaddig, amíg nem hagyjátok, hogy meghaljon. A kerek lyuk az O betű szimbóluma, amely az Egységet jelzi, a szögletes szög az anyagi univerzum négy negyedét jelzi, amelyet az ego az örök élet egyetlen útjaként lát.
Valójában az üdvözülés, a felemelkedés, vagy az örök élet EGYETLEN útja, az Egység Útja, amelynek során visszajuttok a helyes önazonosságotokhoz Isten társteremtőiként. Isten országába CSAK akkor léphettek be, ha elértek az Istennel való egységetek észleléséhez, amikor ti is elmondhatjátok azt, amit én mondtam: „Az Atya és én egyek vagyunk!” Az ego akkor született meg, amikor úgy döntöttetek, hogy letértek az Egység Útjáról, és helyette az elkülönülés útjára léptek. Az ego ebből adódóan SOHA nem kerülhet Istennel egységbe. Ti teremtettétek meg az egót, mivel elkülönítettétek magatokat Istentől, de ha visszatértek az egységbe, akkor az egóra a továbbiakban már nem lesz szükségetek, hagynotok kell, hogy meghaljon.
Természetesen az ego soha sem ébred rá erre a tényre, ezért folytonosan azon munkálkodik, hogy olyan hamis önazonosságot teremtsen számotokra, amely szerint üdvözülhettek anélkül, hogy túllépnétek az egón, anélkül, hogy hagynátok őt meghalni. Az ego olyan megnyilvánulást próbál kelteni, amely szerint eljuthattok az üdvözüléshez, ha bizonyos világi elvárásokat teljesítetek. Más szavakkal, az ego megpróbál felhasználni a négy anyagi síkból valamit annak érdekében, hogy saját magát beerőltethesse az egység birodalmába. Ezért lesz az ego összes teremtményéből szögletes szög, amely SOHA nem illik bele a kerek lyukba, amely az egység birodalmát szimbolizálja. Ezért mondtam a következő példabeszédet:
Frankenstein doktor történetét a Felemelkedett Mesterek inspirálták annak érdekében, hogy az ego egyik alapvető tulajdonságát ábrázolhassák. Az alaphelyzet egyszerű, egy orvos látszólag jóindulatú szándékkal összeölt egy halott testet, és élettel tölti meg. Amint a lény valamilyen életformához jut, olyan erős túlélési ösztönt tanúsít, hogy kész bárkit megölni, aki az útjába kerül, még a saját teremtőjét is. Mivel a doktor nem hajlandó törődni a teremtményével, ezért el kell pusztulnia, mint ahogy a teremtmény is elpusztul végül.
Az egótok is hasonló jellegzetességgel rendelkezik. „Halott” ötletekből (olyan elképzelések, meggyőződések, amelyek az anti-krisztusi tudatszintből erednek) indultok ki, amelyeket összefüggő egésszé raktok egybe. Ezek után a kreatív képességeitek felhasználásával valamilyen életformával itatjátok át, így a teremtményetek képes eleget tenni annak a szerepnek, hogy a döntéseitek többségét meghozza helyettetek, ezáltal látszólag felszabadítja a tudatos ént a döntéshozatal felelősségétől.
De amiről azt gondoltátok, hogy arra teremtettétek, hogy benneteket szolgáljon, az saját életet kezd élni, és az életetek minden aspektusát uralni akarja. Ezen túlmenően kegyetlen túlélési ösztönnel rendelkezve mindent képes megtenni azért, hogy életben maradjon, még akkor is, ha úgy döntötök, hogy már nincs rá szükségetek. A legprimitívebb formájában az ego képes mindent megtenni, hogy életben maradjon, elmenve egészen odáig, hogy megölje azokat, akik ellenkeznek vele. Valójában az ego még arra is hajlandó, hogy megöljön benneteket, mert képtelen meglátni, hogy ez a saját pusztulásához vezet. Az ego számára a saját túlélése a végső cél, amelynek biztosításáért számára semmilyen ár sem elég magas.
Az ego játszmái 1.-Viselkedjetek normálisan - Az ego játszmái 2.-A végső túlélés játszmája - Az ego által előidézett szellemi vakság, mint fő kihívás
Az ego játszmái 1.-Viselkedjetek normálisan
Vannak nagyon különleges ego játszmák, és vannak olyanok, amelyeket bizonyos helyzetekben viszonylag könnyű felfedezni. Más ego játszmák általánosabbak, nehezebben felfedezhetők, mivel sokféle helyzetben, vagy akár minden helyzetben jelen vannak. Gyakran ezek az általános ego játszmák teremtik meg a színpadát a különleges ego játszmáknak, és ezek ronthatják le azt a képességeteket, hogy rajtuk átlátva föléjük emelkedhessetek. Az általános játszmák egyikével kezdem.
Ahhoz, hogy ezt a játszmát megértsétek, foglaljuk össze, hogy miről beszéltem a korábbi néhány értekezésemben:
Az ego azt akarja, hogy vakokként ne vegyétek észre az ego dualista gondolkozásán túli magasabb valóság létezését.
Az ego illúzióitól elvakulva az ego benneteket a végtelenségig azon a szinten akar tartani.
Az ego azt akarja, hogy ő döntse el, hogy hova menjetek, anélkül, hogy ráébrednétek arra, hogy mi is történik. Az élet lépcsőfokain fokozatosan úgy akar benneteket lefelé vezetni, hogy ne vegyétek észre, hogy lefelé tartotok.
Ha nem vagytok tovább hajlandóak lefelé menni, akkor az ego azt akarja, hogy az adott szinten maradva időzzetek. Ha visszafelé indultok el, akkor az ego arra törekszik, hogy bármelyik szinten megállítson benneteket.
Észrevettétek-e már, hogy vannak olyan emberek, akik nagyon agresszívan próbálnak a saját hitükre téríteni benneteket? Néhányuk még arra is hajlandó, hogy mindeközben lerombolja a hiteteket, arra törekedve, hogy kételyt ébresszen bennetek azzal a tanítással, vagy tanítóval kapcsolatban, akit követtek, vagy akár a teljes spirituális utatokkal kapcsolatban.Tanuljátok meg azt, hogy hogyan ismerhetitek fel az ilyen embereket, mi a forgatókönyvük, és hogyan védhetitek meg magatokat az agresszív mentális befolyásuktól.
Kim kérdése: Jézus, kérlek, segíts megértenem, hogy mi történt Éva és a Kígyó között. Tudom, hogy említetted már, hogy az Édenkert-történet annak a szimbóluma, ami minden lélekkel történt. Más szavakkal valójában nem azt jelenti, hogy a nők felelősek a bukásért. Éva ugyanis a lényünk, a tudatos énünk női polaritásának a szimbóluma, míg az ÉN VAGYOK Jelenléte pedig a férfi polaritás. Azt szeretném megérteni, hogy mit jelent valójában az, hogy Évát megkísértette a Kígyó, és mit képvisel a Kígyó?
Jézus válasza: A bukás előtt Éva képviselte azt a fejlődő életáramlatot, aki még nem érte el a Krisztusi tudatszintet, de aki aktívan, belső megosztás nélkül az Isten észlelési állapot irányába fejlődött. A Kígyó azt az életáramlatot jelképezi, aki az anti-krisztusi tudatszintet testesítette meg, és aki ezért aktívan arra törekedett, hogy megpróbálja bebizonyítani azt, hogy Isten tévedett amiatt, hogy bizonyos életáramlatokat az anti-krisztusi tudat csapdájában tart fogva. Éva a bukás után azt az életáramlatot képviseli, aki részesévé vált az anti-krisztusi tudatszintnek, és aki részt vett a viszonylagos jó és rossz tudásának megismerésében, ezért az önmaga ellen megosztott házzá vált.
Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy azok, akik őszintén tanulmányozzák az egóról szóló értekezéseimet, meglehetősen összezavartnak érezhetik magukat. Úgy érezhetik, hogy szinte lehetetlen különbséget tenni az ego dualista „igazsága” és a Krisztusi tudat valódi igazsága között. Úgy tűnhet számukra, hogy nagyon nehezen észlelhető, hogy az egójukon keresztül cselekednek-e. Néhányan egyfajta reménytelenséget is érezhetnek azzal kapcsolatban, hogy látszólag szinte lehetetlen túllépni az egón és annak árnyalt részletein.
Megértem az érzéseiteket, és bízom benne, hogy segíthetek meglátni azt, hogy ez a spirituális útnak egy olyan szükséges szakasza, amelyen az ego fölé emelkedése előtt minden útkereső végigmegy. Minden ember, aki valaha a Krisztusi tudatszintre eljutott, keresztülment ezen a szakaszon, saját magamat is beleértve.
Remélem, hogy segíthetek abban, hogy meglássátok azt, hogy nem vagytok egyedül, hogy túl lehet jutni ezen a szakaszon, annak ellenére, hogy ez néha reménytelennek tűnik.
