Miért próbál meg az ego egy szögletes szöget erőltetni egy kerek lyukba?
Hallhattátok már azt a kifejezést, hogy valaki egy szögletes szöget akar egy kerek lyukba erőltetni. Ez jelzi azt, amit az ego próbál tenni mindaddig, amíg nem hagyjátok, hogy meghaljon. A kerek lyuk az O betű szimbóluma, amely az Egységet jelzi, a szögletes szög az anyagi univerzum négy negyedét jelzi, amelyet az ego az örök élet egyetlen útjaként lát.
Valójában az üdvözülés, a felemelkedés, vagy az örök élet EGYETLEN útja, az Egység Útja, amelynek során visszajuttok a helyes önazonosságotokhoz Isten társteremtőiként. Isten országába CSAK akkor léphettek be, ha elértek az Istennel való egységetek észleléséhez, amikor ti is elmondhatjátok azt, amit én mondtam: „Az Atya és én egyek vagyunk!” Az ego akkor született meg, amikor úgy döntöttetek, hogy letértek az Egység Útjáról, és helyette az elkülönülés útjára léptek. Az ego ebből adódóan SOHA nem kerülhet Istennel egységbe. Ti teremtettétek meg az egót, mivel elkülönítettétek magatokat Istentől, de ha visszatértek az egységbe, akkor az egóra a továbbiakban már nem lesz szükségetek, hagynotok kell, hogy meghaljon.
Természetesen az ego soha sem ébred rá erre a tényre, ezért folytonosan azon munkálkodik, hogy olyan hamis önazonosságot teremtsen számotokra, amely szerint üdvözülhettek anélkül, hogy túllépnétek az egón, anélkül, hogy hagynátok őt meghalni. Az ego olyan megnyilvánulást próbál kelteni, amely szerint eljuthattok az üdvözüléshez, ha bizonyos világi elvárásokat teljesítetek. Más szavakkal, az ego megpróbál felhasználni a négy anyagi síkból valamit annak érdekében, hogy saját magát beerőltethesse az egység birodalmába. Ezért lesz az ego összes teremtményéből szögletes szög, amely SOHA nem illik bele a kerek lyukba, amely az egység birodalmát szimbolizálja. Ezért mondtam a következő példabeszédet:
1.És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2.Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3.És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
8.Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9.Menjetek azért a keresztútakra, és akiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
11.Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12. És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13. Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14. Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
A menyegzői ruha valójában a Krisztusi tudatszintet szimbolizálja, amely az EGYETLEN útja annak, hogy kialakítsátok az egységet Istennel. Mint ahogy azt már elmagyaráztam az előző értekezésemben, az ego az Istentől való elkülönülés eredményeként született, ezért bármi, amiben az ego hisz, bármilyen elképzelés, amelyet megteremt, mind az anti-krisztusi tudatszintből ered, az elkülönülés tudatszintjéből. Éppen ezért ezek az elképzelések soha sem lesznek képesek menyegzői ruha kialakítására, amely a belépőt jelentené Isten országába, hanem az ego mindig abban a külső sötétségben marad, amelyet ő maga hozott létre. Mindaddig, amíg magatokat az egóval azonosítjátok, addig ti is azon a tudatszinten maradtok, ahol sírás és fogcsikorgatás van jelen.
Melyik az az én, amely megszabadulhat az egótól?
Egyértelmű, hogy nektek nem szükséges az ego csapdájában maradnotok. Minden igaz szellemi tanítás belső üzenete, amely gyakran metaforába, vagy misztikus történetekbe ágyazódik az az, hogy legyőzhetitek az ego sárkányát, a Krisztusi énetek lovagja segítéségével, és tiétek lehet Isten országa. De melyik az az „én”, amelyik meg tudja tenni mindezt? Mária Anya a korszakalkotó könyvében (A bőséges élet mesterkulcsai) ezt az ént „Tudatos Énnek” nevezi. Nevezzük mi is így.
A Tudatos Én az alsó lényetek lényege. Ő a spirituális lényeteknek, az ÉN VAGYOK Jelenléteteknek az egyéniesülése. Arra lett tervezve, hogy leszállhasson az anyagi világegyetem szintjére részben, hogy megtapasztalja azt a valóságot, és részben azért, hogy elvigye oda az ÉN VAGYOK Jelenlétetek fényét, a ti Isteni lángotokat annak érdekében, hogy hozzásegítse a világotokat ahhoz, hogy az Isten birodalmává váljon. A Tudatos Én az, amely biztosítja számotokra azt, hogy tudatában legyetek annak, hogy léteztek, és szintén ő hozza meg a tudatos döntéseiteket.
Mint ahogy Mária Anya elmagyarázta a könyvében, a Tudatos Én arra lett tervezve, hogy az alsó lényetek ura legyen, amely alsó lényeteket az énetek tartózkodási helyének nevezi a könyvében. A döntéseitek java részét a Tudatos Én szintjén kellene meghoznotok, az ÉN VAGYOK Jelenlétetek és a szellemi tanítótok irányításával. Amikor elfordultatok a szellemi tanítótoktól, elveszítettétek az Isteni irányítást, ezért magatoknak kellett döntéseket hoznotok. Ez sok társteremtő számára fájdalmas volt, ezért fokozatosan hagyni kezdték azt, hogy az egójuk hozzon meg egyre több döntést helyettük.
Azt is mondhatjuk, hogy a legtöbb ember azzal a problémával került szembe, hogy álomba küldte a tudatos énjét, és hagyta azt, hogy az egója irányítsa az életét. Ezért van az, hogy a legtöbb döntéseteket nem a tudatos elme szintjén hozzátok meg, hanem tudatalatti szinten, amelyet az ego ural. Az egót egy számítógéphez hasonlíthatjuk, amely önállóan nem képes gondolkodni, de elég magas szintű programmal rendelkezik ahhoz, hogy úgy tűnhessen, hogy gondolkodik.
Ez az analógia összevethető a korábban az erdővel és annak fáival kapcsolatban említett párhuzammal. Az ego nagyszámú viszonylagos, dualista illúziót hozott létre, amelyek olyanok, mint az egyéni számítógép programok. Hasonlíthatjátok azokat az erdő fáihoz is. Minden egyes program az élet egy speciális helyzetének kezelésére szolgál. Ha egy bizonyos helyzettel találkoztok, akkor a meglévő programok egyike biztosítja a ti reakciótokat az adott helyzetre. Így tehát nem tudatos döntéssel választjátok ki, hogy hogyan kezeljétek legjobban az adott helyzetet, mivel minden az egótok számítógépe alapján fut.
Valószínűleg tudjátok azt, hogy a számítógép bizonyos számú speciális programot tartalmaz, amelyek egy adott kereten belül működnek, amelyet operációs rendszernek neveznek. Ez által azonosítjuk a számítógépet, mint pl. Windows alapú gép, vagy Macintosh, vagy UNIX. Az ego az operációs rendszer, amelyet a korábbi értekezésemben az erdőhöz hasonlítottam. Ez az operációs rendszer az ego legbelső lényege, amely akkor született, amikor hátat fordítottatok a tanítótoknak. Más szavakkal, a Tudatos Én számára azt igazolja, hogy a tanítótoktól való elfordulás lett az egótok lényege. Ez azért fontos, mert amikor ráébredtek arra, hogy az ego ebből a döntésből született, akkor látjátok majd, hogy az ego miért nem fogja SOHA megkérdőjelezni ennek a döntésnek a jogosságát. Az ego akár egy a számítógép, soha sem kérdőjelezi meg az operációs rendszerét, hanem a végtelenségig folytatja a program szerinti működését.
Az ego szó szerint a létezését annak a kezdeti döntéseteknek köszönheti, amikor úgy határoztatok, hogy elfordultok Istentől. Ha a Tudatos Én valaha megvizsgálná ezt a döntését, akkor ráébredne arra, hogy az nem volt előremutató választás, ezért helyettesíthetné egy jobb döntéssel. Az életet választaná a halál helyett, amelynek következtében az ego meghalna. A Tudatos Én számára nyilvánvaló kezd válni az, hogy az ego mindent megtesz, amire képes annak érdekében, hogy megakadályozzon benneteket abban, hogy elővegyétek, és újra értékeljétek az eredetei döntéseteket, amely létrehozta az egót. Visszatérve a számítógép analógiára, tudjátok azt, hogy egy program nem képes megváltoztatni az operációs rendszerét, annak a rendszer által meghatározott kereteken belül kell működnie. Az ego azonban arra törekszik, hogy rávegye a Tudatos Ént arra, hogy az olyan mértékben összpontosítson az egyéni elképzeléseire, a fákra, hogy ne lássa a mögöttük lévő meggyőződést, az erdőt, amelyet az ego teremtett.
Még a legtöbb őszinte spirituális útkereső is bedőlt ennek a trükknek. Arra ébredtek rá, hogy létezik egy entitás, amelyet hívhatunk egónak, vagy bármi másnak, amely akadályozza a szellemi fejlődésüket. Arra is ráébredtek, hogy az erdőben szükséges kivágni néhány fát annak érdekében, hogy eltűnhessen az illúzióknak az a fátyla, amely elválasztja őket Istentől. Nem vették azonban észre azt, hogy a fák mögött is rejtőzködik valami. Bár sok útkereső kérdőjelezte meg őszintén az ego aspektusait, mégsem láttak a fátyol mögé, hogy megkérdőjelezzék az egót magát. Nyilvánvalóan egy kezdő útkereső még nem áll készen arra, hogy ezt megtegye, de sokan azok közül az emberek közül, akik már évtizedek óta, esetleg életek sora óta vannak ezen az úton nagyon sokat nyerhetnének azzal, ha elgondolkoznának ezen a tanításon, amelyet adok. Ők ugyanis már készen állnak arra, hogy megkérdőjelezzék az egójuk alapvető illúzióját.
Ti többek vagytok az egótoknál
Az egón való túllépés első mozzanataként rá kell ébrednetek arra, hogy többet érhettek el, mint amit az ego és annak egyéni illúziói nektek adni tudnak. Rá kell ébrednetek arra, hogy többek vagytok az evolúció magas fokán álló állatoknál, többek vagytok az ego számítógépes programjainál. Ha a világra néztek, akkor látni fogjátok azt, hogy nagyon sokan még nem jutottak el ennek realizálásához. Ők azok, akiket a Biblia „tömegeknek” nevez, ti pedig észlelhetitek azt, hogy nekik példabeszédekben beszéltem, a tanítványaimnak azonban sokkal magasabb szintű tanítást adtam át.
A tanítványaim ráébredtek arra, hogy többek az egójuknál, de nem kezdték valójában meglátni az egójukat. Ez hasonlítható ahhoz a helyzethez, amelyben nagyon sok szellemi útkereső jelenleg is van. Napjainkban emberek milliói vannak ugyanazon a magasabb szintű spirituális érettség fokán, ahol a tanítványaim 2000 évvel ezelőtt voltak. Ha azonban tudatosan észlelitek a szellemi utatokat, akkor tudjátok már, hogy többek vagytok, mint az egótok, és a valóság pedig több mint az anyagi világ. Ahhoz azonban, hogy megtehessétek a következő lépést, az énnel kapcsolatban egy magasabb szintű megértésre kell eljutnotok, amely több mint ego.
Az a kritikus megértés, amely a legtöbb szellemi útkeresőnél hiányzik az az, hogy ráébredjen arra, hogy a Tudatos Én úgy lett megtervezve, hogy döntéseket hozzon, a döntéseit pedig azon az alapon hozza meg, hogy milyen önazonossággal rendelkezik. Ahogy Mária Anya ezt részletesebben elmagyarázza, a Tudatos Én Isten egyéniesülése, de térben és időben a Tudatos Én az, akinek önmagát hiszi, az a lény, amelyet önmagaként lát. A Tudatos Én képes önmagát bármivel azonosítani, amit csak elképzel, és valósnak elfogad. Éppen ezért a Tudatos Én képes önmagát a fejlődés csúcsán álló állattal azonosítani, ezáltal a döntéshozatala is az állatok döntéshozatalához igazodik. Ha a Tudatos Én földi bűnös halandóként azonosítja önmagát, akkor istenkáromlásnak tartaná magát Isten gyermekeként azonosítani.
Más szavakkal, a Tudatos Én arra lett tervezve, hogy társteremtőként működjön az anyagi világegyetemben, hogy a teremtőképességét az önazonosság észlelésének szűrőjén juttassa kifejezésre. Minden döntés, amelyet a Tudatos Én hoz meg, az az önazonosság tudatának megfelelően színeződik meg, amely önazonosságotok függ attól, hogy a családotok alapján mit fogadtatok el ebben az életetekben, valamint a korábbi életeitek tapasztalatai alapján. A kritikus pont azonban az, hogy a Tudatos Én SOHA SEM korlátozza magát, vagy ejti magát véglegesen az adott önazonosságának csapdájába. A Tudatos Én rendelkezik azzal a képességgel, hogy mentálisan kivetítse önmagát oda ahová csak akarja, vagyis képes az önazonosságát a jelenlegi önazonosságából, amelyet ebben a világban épített, is kivetíteni.
Ez az a képesség, amellyel elkülöníthetitek magatokat a jelenlegi önazonosságotoktól, és ráébredhettek arra, hogy a jelenleginél többről szól az élet, és ez az emberi fejlődés kulcsa, legyen az anyagi, vagy spirituális fejlődés. Ha önmagatokat csak a jelenlegi önazonosságotok filterén vagytok képesek látni, akkor soha sem emelkedtek a fölé az önazonosság fölé. Az emberi lények azonban soha nem lesznek képesek arra, hogy visszatérjenek az egységbe, miután az elkülönülés tudatszintjére süllyedtek.
A kulcsfontosságú tény az, hogy a Tudatos Én ki tud lépni a jelenlegi önazonosságából bármelyik pillanatban. SEMMI sem köti a Tudatos Ént a jelenlegi önazonosságához, kivéve az a hit, hogy azon kívül semmi sem létezik, vagy az a meggyőződés, hogy nem szabadulhat meg a jelenlegi önazonosságától. A csapda az, hogy a legtöbb ember oda jutott, hogy önmagát az egójával azonosítja egészen addig a pontig, hogy nem képesek felfogni, és elhinni azt, hogy bármelyik pillanatban megszabadulhatnak az egótól. Szisztematikusan kell a fákat, az egó illúzióit kidöntenetek ahhoz, hogy megláthassátok a valós önazonosságotokat. Bár el kell távolítanotok ezeket az illúziókat, a Tudatos Én képes arra, hogy bármelyik pillanatban úgy döntsön, hogy nem azonosítja a továbbiakban önmagát az egóval, és ez nagyban megkönnyíti számotokra azt, hogy túllépjetek az egón. Ezt a folyamatot találjátok a következő idézett szakaszban:
3. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5. Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. (János 3. fejezet)
A Lélektől, a Szellemtől születés azt jelenti, a már meglévő érvényes magyarázat mellett, hogy ráébredtek arra, hogy a Tudatos Én ki tud lépni az ego mentális börtönéből, és visszanyerheti a valós önazonosságát Isten társteremtőjeként. Ráébredhettek arra, hogy a jelenlegi önazonosságotokat mélyen befolyásolja az egótok illúziója, valamint az emberiség kollektív tudatának az illúziója. Ez az Istentől való elkülönülésen nyugszik, vagyis halandó, mivel semmi, ami az egység birodalmán kívül van, sem nyerheti el az örök életet. Ezért mondtam azt, hogy:
Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. (Máté 16,25)
Ha ragaszkodtok ahhoz, hogy fenntartsátok az önazonosságotokat, életeteket, amelyet az ego épített fel, akkor nem találtok rá az örök életre. Ha azonban hajlandóak vagytok megválni az életetektől annak érdekében, hogy elnyerjétek a Krisztusi tudatszintet, és visszatérjetek az egységbe, akkor ráleltek az örök életre.
Az életetektől való megválás kezdete
Hogyan kezdhettek hozzá, a Tudatos Én hogyan kezd hozzá, ahhoz a folyamathoz, hogy elkülönítse önmagát az egótól? Ez kettős folyamat, amelynek az első része az, mint ahogy már mondtam, hogy vissza kell állítanotok a kapcsolatotokat a magasabb lényetekkel, az ÉN VAGYOK Jelenlétetekkel. Csak ha már megvalósítottátok ezt a kapcsolatot, a Krisztusi éneteken keresztül, akkor fogjátok csak megtudni azt, hogy ti nem haltok meg azzal, ha az egótok meghal. Csak ha már ezt tudjátok, csak akkor tudjátok magatokat teljes mértékben elkötezni arra az útra, amely az ego halálához vezet. A Tudatos Én nem képes elfogadni azt, hogy ne rendelkezzen önazonossággal, ezért mielőtt fel tudnátok adni az elkülönülésen alapuló önazonosságotokat, előtte el kell kezdenetek visszakapcsolódni a valós önazonosságotokhoz, amely az egységen alapszik.
Második lépésként arra van szükségetek, hogy kitágítsátok az ego létezése tényének megértését, és azután megtanuljátok azt, hogy átlássatok az illúzióin. A legfontosabb illúzió, amelyet látnotok kell az az, hogy az ego egy lehetetlen kutatást folytat, amelyről már az ezt megelőző értekezésemben beszéltem. Ennek a világnak a hercege tudja azt, hogy a Tudatos Én soha nem felejti el teljes mértékben azt, hogy honnan származik. Éppen ezért valójában lehetetlen ennek a világnak az erői számára, az egót is beleértve, az, hogy távol tartson benneteket attól a szükségletetektől, hogy azon elmélkedjetek, amit a legtöbb vallásos ember üdvözülésnek nevez.
Annak ellenére, hogy olyan kultúrában éltek, ahol nagyon sokan elítélik a vallásokat, a legtöbb ember nem tud megszabadulni a spirituális kérdéseitől. Az ego leginkább azt sugallja, hogy tagadjátok azokat, vagy legyetek közömbösek a spirituális fejlődéssel kapcsolatban. Ha ezt nem képes elérni, akkor a B tervhez fordul, vagyis létrehoz az üdvözüléshez egy hamis utat, valamint teljes mértékben meggyőz benneteket arról, hogy amennyiben ezt követitek, akkor üdvözültök úgy, ahogy általatok az üdvözülés értendő. Ennek a világnak a hercege és az ego szinte végtelen számú variációban teremt meg ilyen utakat, vagyis olyan spirituális vagy vallási rendszereket, amelyek azt ígérik, hogy eljuttatnak benneteket az üdvözüléshez, de ezt soha sem tudják teljesíteni, mert nem juttatnak benneteket tovább azon az önazonosságon, amelyet az ego épített fel. A példabeszédek így szólnak erről:
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. (Példabeszédek 14,12)
Én így szóltam erről:
Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt. (Máté 7,13-14)
Nagyon sok őszinte vallásos és spirituális embert csapott be az egója azzal, hogy az üdvözülés hamis útjára vezette őket, miközben komolyan hitték azt, hogy ők az egyedüli igaz valláshoz tartoznak, mivel betartják azokat a külső elvárásokat, amelyek alapján garantált az üdvözülésük. Itt jegyezzük meg azt, hogy ez a meggyőződés nagyon kényelmes, és szükségszerű is az út kezdeti szakaszában. Nagyon sok ember képtelen elviselni azt a félelmet, hogy nem üdvözül, tehát azzal a hittel, hogy az üdvözülésük garantált, fokozatosan képesek lesznek arra, hogy kilábaljanak abból a bénultságból, amelyet a szélsőségesen erős félelem okoz.
A nehézség az, hogy ezt a meggyőződést felhasználva az ego könnyen vakvágányra vihet benneteket, ahol azt hihetitek, hogy mivel ennek és ennek az egyháznak vagytok a tagjai, és megfeleltek a külső elvárásoknak, ezért valójában nincs szükségetek arra, hogy önmagatokat megváltoztassátok, nem kell követnetek a parancsomat:
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, a mely a te szemedben van, nem veszed észre?
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van?
Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből! (Máté 7,3-5)
A szemetekben lévő gerenda az ego és annak hamis önazonossága, amely a Tudatos Ént az elkülönülés csapdájában tartja, amely kívül tart benneteket az egység birodalmán addig, amíg külön nem választjátok magatokat az elkülönültség érzéstől, és vissza nem tértek az Istennel való egységhez. A fejlettebb szellemi útkeresőnek meg KELL válnia a külső üdvözülésben való meggyőződésétől, a külső úttól, és rá kell lelnie az igazi belső útra, amely az Egység Útja. Csak így találtok rá az egyenes és keskeny útra, amely önmagatokban Isten birodalmához vezet.
Amint elkezditek észlelni azt, hogy az ego fő célja az, hogy távol tartson benneteket attól, hogy felfedezzétek és kövessétek az Egység igaz Útját azzal, hogy elhiteti veletek azt, hogy eljuthattok külső utat követve az üdvözüléshez, kezdtek átlátni azokon a speciális illúziókon, amelyeket az ego arra használ, hogy benneteket csapdában tartson. Így számotokra sokkal könnyebbé válik ezeknek az illúzióknak a felismerése, és elkerülhetővé válik számotokra az, hogy úgy érzékeljétek, hogy bármilyen mértékben hisztek bennük. A következő értekezésekben szó lesz néhány ilyen illúzióról, és arról, hogy az ego milyen mesterien éri azt el, hogy úgy érezzétek, hogy nem hagyhatjátok őt csak úgy ott.
Emlékezzetek arra, hogy a Tudatos Én az, aminek önmagát gondolja, ti pedig bármelyik pillanatban megváltoztathatjátok, hogy mit higgyetek magatokról. Az ego és ennek a világnak a hercege megpróbál meggyőzni benneteket arról, hogy nem változtathatjátok meg a véleményeteket, azonban nem ez a helyzet. Isten haza vár benneteket, ezért Isten azt akarja, hogy változtassátok meg a véleményeteket, hogy túl tudjatok lépni az ego illúzióin. Az ego benneteket a korlátozott önazonosságotok csapdájában akar tartani, és azt akarja, hogy azt gondoljátok, hogy nem tudjátok, vagy nem szabad megváltoztatnotok a véleményeteket. Azt akarja, hogy azt higgyétek, hogy amennyiben egyszer már ettetek a tiltott gyümölcsből, akkor nem menekülhettek ettől a döntésetektől. Örökre csapdába kerültetek.
Az anyagi világegyetemben azonban semmi sem örök. Minden döntések alapján születik, és addig áll fenn, ameddig azt a döntéseteket fenntartjátok. A döntő kihívás számotokra ezért az, hogy válasszátok az életet, ahelyett, hogy továbbra is a halál mellett döntenétek.
|
