Üdvözöllek kedves olvasó!

Ez a bejegyzés, amit most számodra közzéteszek. Ez az én hangomon kíván most szólni. Mivel még nem jött el az ideje annak, hogy nyilvánosan mutatkozhassak, ezért itt írom le gondolataimat azok számára is, akik nem ismernek személyesen. De ez így is van rendjén, hiszen a Teremtő akarata sosem véletlen rendelkezik úgy, hogy bizonyos dolgokat végre kell, vagy nem kell végrehajtanom. Ami természetesen nemcsak rám igaz, hanem másokra is. Sokakon érzem, hogy a gondolataim csak megmondó jellegűek a számukra. Hát ki-ki gondolja így annak az biztos, de aki ismer az tudja rólam, hogy valóban teszem a dolgom. Itt minden egyes dolog, ami nem a háttérhatalmat segíti energetikai, gondolati, és tetti síkon az csak jól jöhet ki.

Most azt érzem, hogy az a dolgom, hogy mondjam el őszintén a magam gondolatait kristálytisztán, hogy végre láthassa akár csak egy ember is egy szemüveg nélkül is ezt a világot úgy, ahogy van. Le is írom, de előbb kronológiai sorrendben szépen végig szeretnélek téged kedves olvasó vezetni, hogy a világunkat nem lehet úgy megváltoztatni, hogy csakúgy valakire valamilyen kényelmi/lustaságbeli ok következtében rábízom/rábízzuk, hogy a számunkra kényes dolgokat oldja meg helyettünk. Ez már nem járja. Ez maga a Vaskor jellegzetessége.

Mindenben át kell vennünk magunktól a kezdeményezést, mert a spirituális törvények is így működtetik a világunkat. Most csak a magam nevében kívánok szólni, mert hiszen magam csak a magam életét élem, és nem pedig másét, de nem is élhetem helyette másét, mert azzal, akkor nem kíván, és nem is fog tanulni, hanem csak hánykolódni, mint valami fadarab a végtelenség tengerében, amit mindannyian életnek is nevezünk.

Ez a hánykolódás teljesen megegyezik az egy helyben való toporgással, ami egyáltalán nem jellemezhetné az embereket, de mégis az történik. Most már itt Magyarországon a vezető elit, akik ugyanolyan emberek, mint mi csak megfertőzte őket számtalan kór, amit a magyar nyelv nagyon jól megfogalmaz. Nevezzük elmebajnak, mert hiszen az intézkedéseik olyanok, amilyenek... Nem kívánom részletezni, mert úgy érzem legalább mindenki tud olyan őt érintőleges intézkedésről, ami szerintük jó az országnak. Az ő országuknak biztos, de a miénknek, és ezzel együtt az enyémnek egyáltalán nem.

Itt most azért használom az enyém szót, mert én is ehhez az országhoz tartozom, és úgy kívánok benne élni, hogy az nekem is jó legyen a velem együtt élők számára is, és nem csak magamnak. Ezért is van az, hogy ők csak a magukéra gondolnak, addig meg minket korlátok közé akarnak terelni, és teljesen hülyének nézve minket vakon követve őket eltűrjük az ő intézkedéseiket. Okosan, és fondorlatosan csinálták a tetteiket 23-24 éven keresztül, de ez teljesen elkezdett a számukra is már olyan méreteket ölteni, hogy az ő egzisztenciájukat is fenyegeti. hiába próbálják a sok-sok propagandával elfedni az elfedhetetlent. Csak az elnyúlt részegség következtében, amit a hatalmon lévőségük óta magukba vettek nem tudnak, és nem is igazán kívánnak belőle kigyógyulni. Minden ellenük van. Ezt ők is tudják, de az elméjük annyira megvan zavarodva, hogy meg sem értik, hogy tényleg a valóságok valóságában mindenki ellenük (értük) van, és nem az érdek mozgatja azokat, akik őket nem kedvelik, de nem is követik. Hanem a szívük, és az Isten iránti szeretet, és alázat. Ők minket az ilyen hozzám hasonlókat is nézik elmebetegnek pedig, amikor az valójában az elmebeteg, aki az egzisztencia ellen van tudatosan, vagy akár tudattalanul is. Az Univerzum szótárában is szerepel ez a szó, és tökéletesen azt veszi körbe ez a szó, aki minden élet ellensége lesz főleg tudatosan.

Itt a Földön a világ politikai, és más az elithez tartozó vezetők zöme az. Őrült/elmebeteg. Addig meg mi vagyunk a normálisak, mert mi élni, gyógyítani, és fejleszteni kívánjuk az életet. Nem pedig ártani. De ezek ellenére is az olyan ember, aki követi őket bármilyen tekintetben az is elmebetegnek minősül. Hiszen asszisztál hozzá tudattalanul, és az Univerzum szótárából ráillik az összes olyan emberre ez a szó, aki magában a politikában látja a megoldást. Nem ok nélkül akarnak minket káoszban tartani, mert hiszen nekik a káosz a jó. Addig nekünk a nyugalom. Itt is látszik tökéletesen a két világ közti különbség. Nemcsoda, hogy a Földön fennáll minden értelemben a dualitás.

Itt maga is az egyén a kulcs mindenhez. Te magad! Ezért kérlek kedves olvasó, hogy ezt az írást juttasd el minél több emberhez. Nem számít, hogy alvó, vagy felébredt. Megkérlek, hogy olvasd el tüzetesen többször is, ha nem érted, amit elsőre közölni kívánok ebben az írásban. Aki érteni fogja annak is szeretnék ezen az íráson keresztül újat nyújtani.

Szeretném a számodra leírni, hogy az "én" országom, ahol nem vagyok semmilyen rangnak sem a tulajdonosa, de nem kívánok szerepet sem vállalni önkényesen, hanem esetleg csak felkérési alapon a vezetőség egy tagjaként. Hanem főleg csak polgárként élni benne. Ez maga az én országom, amiben élek most is. Illetve velem együtt élnek benne sokan a magyarok közül is, de nem értik meg, hogy én szemüveg, és álarc nélkül járok benne, ami csak akadályozhat a látásban. Ezt az országot most a magam esetében csak az "én" országomnak nevezem. A közös esetben csak Isten országaként tudom leírni, és megfogalmazni. Ebből is már van nem is egy, ami kicsiben működik, de nagyban is fog, mert hiszen más világokban is így megy ez. Csak egyedül az egyéneken múlik ez, hogy sikerül e a működtetése, vagy nem az adott világban. Addig Isten csak ad hozzá folyamatosan mindent. A többi már csak rajtunk múlik.

Na, de bele is vágok a közepébe. Mivel minden az egyénből (Isten megtestesüléséből) indul ki a szerény értelmezésem szerint is. Ezért most innen indulok el, és bemutatom neked az "én" országomat a magam szemszögéből.

A magam országa az egyén belső világának kivetüléséből áll össze. Most itt pontosan csak a magam belső világát írhatom ide le, amit magam is kitudok ide vetíteni, és csak a másik személyen, vagy személyeken múlik, hogy elfogadják e az általam is felkínált lehetőséget, vagy pedig elutasítják azt. Vagy még "jobbat" csinálnak, amit nevezzünk most csak el harmadik eshetőségnek. Alkotnak egy sajátot, és azt manifesztálva (életre hívva) elkezdik megalapozni a Földön. Itt nagyon fontos azt tudni, és tudomásul venni, hogy az egyéntől nem egy követelmény van, ami miatt szavatolnia kell a saját teremtésének a manifesztációját, és fenntarthatóságát, amik nem mások, mint a felelősség vállalása a saját teremtés/teremtések iránt. Az Univerzum törvényeinek ismerete. Azaz az önismeret. Mert hiszen, ha tudod önmagadban, hogy mi benned a jó, és mi benned a rossz, akkor tökéletesen eltudod dönteni, hogy ne olyan dolgot hozz létre, ami eltudja rontani mások, vagy a te életedet. Ez ám nem játék.

Na, de most szeretnék maradni ennél a dolognál, amit magam csak úgy neveznék, hogy az ország. Jelen esetben ez az ország a magyaroké az én elképzelésem szerint. Magyarok élnek benne. Magyarul is beszélnek benne. A magyar szokások, történelem, gondolatok, szavak, és minden, ami önmagában a magyarságot (önismeretet) jelenti azt szabad gyakorolni, és továbbfejleszteni. De viszont megsemmisíteni, és visszafejleszteni nem lehet. Mindenki, aki képes "megférni" nem-magyar létére a magyar törvényekkel az szívesen látott egyén ebben az általam felvázolt országban. Pontosan azért, mert valami oka is van arra, hogy lássa a magyarok világát. Ebbe természetesen nem csak "én" vagyok a teremtője ennek a (külső) világnak, hanem valójában csak egy darab társteremtője a sok közül, de viszont a belső világomban is magyarnak érzem magam, a belső világomban viszont magam vagyok a teremtő. Addig itt magán a Földön a társteremtő vagyok. Az Univerzum szemszögéből is ezt nézve csak egy porszem vagyok a Teremtés tégelyében. Aki csak azt teszi, amit éppen tud.

Na, de most ezt átültetve a jelenbe. Jelenleg itt Magyarországon kettős államalakulat van, amit magam is érzékelek minden szinten. A régi, és az új állam kettős megléte. Ebből a kettős államalakulatból csak egy életképes, és ebből egy a Teremtő akarata szerint rendelkezik. Az újban érzem ezt a Teremtői akaratot, ahol az általam is pontosan felvázolt ország is manifesztálódott/manifesztálódik. Ennek is van neve, aminek a neve Apostoli Magyar Királyság.

Ez az állam pontosan egyetért ugyanazzal, amit magam is vallok kristálytisztán, hogy itt egyenlőség, bőség, szeretet, tisztesség, alázat, szabadság, és önkéntesség létezik. Nekem ezek a tulajdonságok adják egy tökéletes állam alapját. Nem úgy, mint a régiben. A régi állam is már ugyan hozott egy-két látszólag "jó" intézkedést, de ez egyszerűen túl gyenge ahhoz, hogy a jó címkéjét rálehessen tenni. Egyszerűen csak a veszteségen, a különbségen, a megkülönböztetésen, a romboláson, az arrogancián, az elvételen, és az érdeken alapul. Az ilyen állam nem lehet életképes hosszú távon. Na ezért is magam nem adok nekik semmilyen hitelt sem. Egy percet sem pazarlok rájuk az életemből, bármit is fognak tenni "ellenünk" (értünk). Átfog hatolni rajtam, és nem veszem fel velük a kesztyűt, hanem pusztán csak nem adok nekik semmi figyelmet. Nem érdemelnek egy percet, és egy pillantást sem. Ez lesz részben a problémáinkra is a megoldás. A másik fele az ország, és ezzel együtt a benne élők számára a probléma megoldása csakis az lehet, hogy megtanul mindenki Egyként gondolkodni.

Ez most lehet, hogy nagyon erősnek/nehéznek tűnik, de amúgy nem az, mert már egy darab ember gondolatai is képesek ezt a változtatást, és teljes körű lemondást a régi rendszerről bizonyítani. Ez maga a szellemi vonatkozásban azt is jelenti, hogy nem adunk nekik tudatosan energiát, és megválogatjuk, hogy pontosan mit is teszünk, ami a többségi társadalomnak jó, de a kisebbség, akik nagyon félnek egyszerűen megfognak bukni, és a talaj alattuk megnyílik és elnyeli őket az életük folyamán mindenükkel együtt. Ezért nem szabad utálattal, és gyűlölettel tekinteni rájuk, hanem megbocsátani, és véglegesen elengedni őket is. Magam is már ezt megtettem, és azt érzem, hogy az új létrehozásának ideje jött el. Ezért kérlek kedves olvasó, hogy gondold végig alaposan most, amit itt leírtam, és keresd a módját, hogy a régit letehesd. Ezzel teret adva az újnak.

Köszönöm a figyelmet!