|
Mély orgazmusban eltűnik a
történelmed, a múltad elhomályosul, egyre haloványabbá és haloványabbá
válik, majd eltűnik. Az orgazmusban nincs történeted,
nincs múltad,
nincs elméd, nincs önéletrajzod.
Tökéletesen itt vagy, a mostban. Nem
tudod, ki vagy,
nincs identitásod.
Abban a pillanatban nem működik az
ego, innen ered az
orgazmus öröme, ezért olyan üdítő, ezért fiatalodsz
meg
tőle. Ezért tesz olyan csendessé, olyan nyugodttá,
olyan békéssé,
olyan elégedetté. De újra megjelenik
az ego, belép a múlt, és
rátelepszik a jelenre.
Megint a történeted kezd működni, te pedig
megszűnsz működni. Az ego a történeted, nem a valóság.
És ez az
ellenséged; az ego az ellenség.
Mindenki számtalanszor eljut erre a pontra az életében,
mert az élet
körkörösen halad. Újra és újra eljutunk
ugyanahhoz a ponthoz, de a
félelem miatt lemenekülünk tőle.
Máskülönben az ego hamisság.
Tulajdonképpen nagyon könnyen engedhetnénk meghalni,
és igen nehéz
életben tartani, mi mégis életben tartjuk,
és azt hisszük, hogy ez a
könnyebb. |