Oldódási állapot
ADJ IDŐT MAGADNAK, hogy felzárkózz az új energiához. A körülötted lévő energia megváltozott. Akárcsak a testednek, a tudatodnak is időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja a megváltozott környezetet.
Még mindig azzal kell
foglalkoznunk, hogy mi történt 2012.12.21 után, hiszen hiába járunk
benne a 2013 esztendőben, a változásokat még mindig nem tudtuk utolérni.
Képzeld el, hogy hosszú-hosszú ideig ültél fagyos vízben. Utána hiába
mész át az éltető forró fürdőbe, meglepően sokáig tart mire a tested
megszokja a hőmérsékletváltozást, mire úgy igazán felmelegszel.
Több mint húszezer évig éltél fagyos
vízben – tavaly december végén átültünk a forró fürdőbe: ne gondold azt,
hogy pikk-pakk megszokod a változást.
ADJ
IDŐT MAGADNAK, hogy felzárkózz az új energiához. A körülötted lévő
energia megváltozott, mint az iménti példa során a fürdő hőfoka. S a
fagyos víz után a forrót is jegesnek érezzük, pedig már beindult a
felmelegedés. Csak adj időt magadnak.
Éppen ezért, az év első hónapjai, még bőven a március is erről szól: felzárkózásról, türelemről.
Akárcsak a testednek, a tudatodnak is időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja a megváltozott környezetet.
Az energia, ami körbevesz gyökeresen más, nem hiába hívjuk ÚJ-nak.
Sokszor nem fog működni az, amit megszoktál. Lehet,hogy a régi gyógyító
módszereid, technikáid nem fogják hozni a megszokott eredményeket. Légy
türelmes, nem veled van a baj.
Légy rugalmas, fedezd fel, hogy mindent
lehet másképpen is csinálni. Lehet, hogy egy meditáció, egy jógaóra vagy
egy léböjt teljesen mást fog adni, és nem fogod azt érezni amit
megszoktál. De a hétköznapi dolgaid, örömforrásaid sem fogják hozni az
elvártakat.
Légy elfogadó magaddal szemben is!
Azaz ne hibáztasd magad azért, mert mostanában furcsaságokon mész
keresztül. Ne hibáztasd magad azért, mert csak pihenni szeretnél, és
semmi energiát nem érzel semmihez. Sokadszorra írom, de fontos: légy
türelmes magaddal szemben – csakúgy mint embertársaiddal. Ügyelj arra,
hogy mindenki egy nehéz, felengedési állapoton megy keresztül, ezért
könnyebben jöhetsz ingerült állapotba, vagy úgy érzed, hogy semmi sem
motivál. Ez utóbbi miatt ne aggódj, ha azt tapasztalod magadon, hogy
nincs semmi, ami megmozgasson, mert csak ülnél egész nap és pihennél.
S csináld azt, mintha egy fagyban töltött nap után a forró kádban tennél: csak pihenj, lazíts, és engedd el magad minél jobban. Engedd szétfolyni a tested, akárcsak a tudatodat.
Mint ahogyan a fagyott részek felmelegednek, oldódnak, beindul a
mozgás, nő a rezgés: ez egy szétfolyáshoz hasonló állapot, akárcsak
amikor a jég felolvad.
* * *
A
tavaszi Napéjegyenlőségig biztosan kitart ez az állapot, de meg merem
kockáztatni, hogy az év első felében egy szinten folyamatosan jelen lesz
ez a furcsa időszak. Akár egész évben is. Mert minden az energiáról
szól most. Elképesztő ingadozásokat tapasztalhatsz: az energia
végletessége van jelen. Egyszer nagyon fent, és tele vagy pozitív
dolgokkal, egyszer pedig a teljes mélységeket élheted meg. Végleteket.
De ez pont azért történik, hogy a
végletek feloldódhassanak! Hogy ne kelljen az egyiket VAGY a másikat
választanod, hogy ne legyél poláris. Egyszerűen csak éld meg mindazt,
amit hoz az élet!
S a végletek szépen lassan be fognak olvadni egymásba.
Ez egy új tapasztalás: senki nem élte
még át! Tehát nincsenek róla könyvek, amit el tudnál olvasni, hogy mi is
történik ilyenkor, és pontosan mit is kéne csinálnod. Hanem egyetlen
egy dolgot tehetsz, megkeresed a belső stabil központodat, a belső
Vagyok-Aki-Vagyok állapotodat. Esetleg keress egy olyan létezőt, aki ezt
meg tudja élni, és a társaságában Te is könnyebben megtalálod önmagad
belsejét. Minden arra tanít, hogy ide betalálj, ebbe a pontba, ahol a
végletek egymásba olvadnak.
* * *
A régi energia csapkod, haláltusáját éli. A jég féltve próbálja
megőrizni formáját, és ellenáll: de nem tud nem megváltozni, bárhogyan
is próbálja. A jégkockák, az elkülönült vízcseppek most egymásba
folynak, csatlakoznak. Az az energia, ami a jeget fenntartja, az
elkülönültséget élteti, még létezik, de olyan, mintha forró fürdőbe
dobtuk volna: nem sokára fel fog olvadni.
Képzelj el egy nagyon önző embert, tele félelemmel, egy szkafanderbe
bújva éli a világtól elkülönült életét. Azt hiszi, hogy ez a szkafander
megvédi őt mindentől. S ahhoz, hogy ezt fenntartsa, mindig energiát
kellett elvonnia a környezetétől: kiválasztani az oxigént, a
tápanyagokat, hogy a belső szkafander-világa életben maradjon. Mert ez
az ember azt gondolta, hogy a világ az szörnyű, pusztító, és csak úgy
lehet létezni, ha ezt szkafandert magára ölti.
S most ez a szkafanderes ember azt látja, hogy megjelentek körülötte a
szabadon mászkáló és lélegző emberek – ezzel mutatva, hogy a szkafander
valójában teljesen felesleges. Ám ha azt hiszi ez az ember, hogy az
ÉLETE FÜGG A SZKAFANDERTŐL, akkor semmilyen körülmény ellenére sem fogja
levenni. S elfogy az oxigén, elfogy a tápanyag, amik bejutnak, mert
minden megváltozott maga körül.
S akkor jön a haláltusa. S ha ez a szkafanderes ember nagyon önző
volt, nagyon sok a gonoszság és a hatalomvágy a szívében, akkor
haláltusájában mindent megpróbál még utoljára elpusztítani. Ez hangos.
Ezt közvetíti a média. Ezt fogod látni idén, ahogy ez a hangosan
haldokló régi energia szépen lassan kimúlik. Csak ezzel lesz tele a
levegő. Ám VALÓJÁBAN már nincs szükség szkafanderre. Már létezhetsz
szabadon, védelem és félelem nélkül. :)
Te döntesz, hogy mikor veszed le a védelmedet jelentő szkafandert…
Vagy hogy a haláltusáját vívódó régi energiára fókuszálsz, ami félelmet
fog benned kelteni – vagy együttérzéssel elfordulsz, és megengeded, hogy
minden azt tapasztalja az univerzumban, amit választ. Te mit
választasz?
Jó tapasztalást! :)
Ne feledd: minden érted van!
|