Bizonyára sokan hallották/olvasták már azt az ősi, bölcs mondást, hogy a látható világ a láthatatlanból ered.

Ez duális kozmoszunk alaptörvénye, amely arra utal, hogy a „lényeges dolgok”, a Mindenség alapvető folyamatai mindig a fátyol túlsó oldalán találhatóak. Azaz minden jelenség oka általában láthatatlan, és mi legtöbbször csak a következményeit tapasztaljuk meg vagy szenvedjük el.

Viszont a puszta „elszenvedés” csak akkor szokott bekövetkezni, ha egy adott emberi élethullám ( a Multiverzumban számtalan emberi élethullám van ) tudatosságában olyan alacsony rezgésszintre süllyed, hogy már az alapvetőt, az orra előtt látható nyilvánvalót sem érzékeli igazán, ezért gyakorlatilag minden bekövetkező esemény számára majdnem 100%-ban nem csak véletlenszerűnek fog mutatkozni, hanem legtöbbször tragikusnak is!

Mert ha pl. bekötött szemmel vagy részegen ( mindkettő az alacsony tudatosság jelképe ) kelnénk át keresztben egy forgalmas autópályán, akkor mennyi lenne az esélye, hogy ezt a kalandot ép bőrrel megússzuk?

És ha baleset érne minket, és talán egy egész életre megnyomorodnánk, akkor ki lenne ezért a hibás?

A földi emberiség jelen korszakunkban épp ilyen tudatossági állapotban van : mesterségesen be van kötve a szeme ( ezt a hivatalos iskolai oktatás világképe biztosítja neki ), ugyanakkor folyamatosan részeg is. Mégis ezt a természetellenes vakság állapotát, mind neki, mind a hivatalos állami szerveknek le kell tagadniuk, és „ismeretszerzésnek”, „művelődésnek”, „felvilágosításnak”, „kultúrának”, „haladásnak” stb-nek kell hazudniuk.

A hazugság, a folyamatos hazudozás pedig - főleg kamasz kortól – szinte elviselhetetlen feszültségeket kelt az érzelmi testben! És ezért van az, hogy az oktatás általi vakká tétel mellett, ennek ideiglenes lelki ellensúlyozására, immár a kötelező részegség is a felnövekvő nemzedékek sajátja!

Amely persze már a középiskolás korban elkezdődik, de igazi csúcspontját azért a felsőoktatásban éri el, ahol a minden vizsgaidőszak után kötelezően megtartott non-stop alkohol-szex-drog-orgiák alapozzák meg a jövő értelmiségének, mint a nemzet élcsapatának „magasztos” erkölcsi és tudati színvonalát! – Melyről persze igazán nem is ők tehetnek, sokkal inkább azok, akik őket oktatják és „jó példával” a fiatalok előtt járnak gátlástalan karrierizmusban és a tudás szent templomának kuplerájjá változtatásában!

Már sokszor írtunk arról, hogy az emberiség mai tudati állapotában képtelen felismerni, hogy alapvetően fogságban, börtönben van. És addig nem is tudja felismerni, míg a fizikai ( illúzió ) létében csak a fizikai agya által megszűrt információkat fogad el „valóságnak”. Jóllehet mást nem is tehet addig, míg az első alapvető spirituális érzékszerve, a szív fel nem éled!

Minden szent beszéd és szent írás minden korszakban a szív feléledését nevezte a „halottaiból a való feltámadásnak” – ezt soha el ne felejtsük!

Mert a Lélek szemszögéből egy fel nem éledt szívű ember halottnak, abszolút halottnak tekinthető!

És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy egy ember, akinek a szíve spirituális szempontból még halott, mit mutat magáról kifelé a világnak : hogy esetleg szép, okos, gazdag, sikeres stb. – ennek a Lélek szempontjából semmi jelentősége sincsen, sőt, minél inkább a világ számára elismert lesz, annál inkább eltávolodik az örök lelki alapoktól - ez megint kozmoszunk alapvető dualitása miatt van : „aki gazdag, az a legszegényebb” - melyről már előző cikkünkben is írtunk.

Az emberiség folyamatos bukásának utolsó periódusát tehát, Atlantisz elsüllyedése időszakától, súlyos érzékszervi beszűkölésnek lehetne nevezni, ahol az emberi szív visszasüllyedt puszta állati vegetatív szervvé, vérpumpává; a magára marad agy pedig, amely most már nem a szívből feltörő Fény-világegyetem sugarait tükrözte vissza, hanem önálló életre kelt, mint valami torzszülött, Frankenstein-szerű mesterséges lény, egyre zsarnokibb hatalmat gyakorolt az egész emberre egészen odáig, hogy a modern ember gyakorlatilag folyamatos mentális párbeszédet folytat önmagával, ami által már a puszta fizikai érzékelését kezdi elveszíteni!

Most tehát homályosan látunk, sőt szinte már semmit sem, annyira bepiszkolódott asztrálisan az az aurikus tér, amelynek fluidumjai most is az emberi agyüregeket kitöltik!

De hogyan lehet az emberi aurikus teret kitisztítani, hogy újra helyesen érzékeljünk, színről színre?

Természetesen tiszta életmóddal – ahogy mindig is ez volt az egyetlen módszer!

De lehetséges ez manapság? Mikor olyan társadalomban élünk, amely a Lelket és lelki értékeket mindennap kultikusan gyalázza meg?

Nos, a pokoli valóság ellenére bizonyos fokig lehetséges a tisztulás, már pusztán azzal is, hogy felismerjük, hogy itt és most, ahol éppen vagyunk, az maga a pokol!

És itt nem játékról van szó a szavakkal, és nincs szó semmilyen pesszimista világlátásról sem, hanem az önbeavatás ösvényének egyik fontos, ha nem a legfontosabb állomásáról : az szív érzékszervi felébredésének első fokáról!

Az ember ekkor először néz körül a Lélek szemeivel, és természetesen mindenütt csak romokat és pusztulást lát, sőt abszolút reménytelenséget, a mulandóság értelmetlenségét! ( Lásd pl. Buddha öntudatra ébredésének történetét. )

Az ember ekkor a belsőjében érzi és tudja, hogy ez a 3D-s világ teljesen reménytelen, ez nem az élők hona, itt a Lélek sohasem tud ilyen lefokozott állapotban megnyilvánulni!

Ekkor az ilyen ember befejezi a vitatkozást azokkal, akiknek még nem nyílt ki szívük és akiknek ezért még 100%-ban minden gondolati-érzelmi és akarati impulzusuk ennek a 3D-s világnak fenntartása érdekében működik.

És ekkor történhet az a felismerés is, hogy az élet valódi értelme nem más – de most már átutazóként tapasztalva meg ugyanazt, amihez korábban „egyetlen valóságként” ragaszkodott -, mint a Felemelkedés, a Halhatatlan Létben való Továbbhaladás és az Örök Fejlődés a Fényben.

Mert erről szól a Felemelkedés eszméje, kedves Barátaim, és nem a „fénytesók” eljöveteléről a hollywoodi filmek szellemi színvonalán.

Tehát akinek a szíve felébredt vagy ébredezőben van, az itt és most Felemelkedett – asztrálisan, melyet abszolút biztosan követni fog hamarosan a fizikai-éteri megnyilvánulás is. Mindenkinek olyan formában, amelyet neki a saját hitrendszere megenged.

Bár hozzá kell tenni, hogy a mostani Felemelkedés vagy Aratás nem hasonlítható össze teljesen a korábbi világkorszakok Felemelkedésével/ Aratásával.

Ezek a lélek-aratási periódusok eddig automatikusan a nagy eoni-asztrológiai ciklusokkal működtek együtt, azaz öt precessziós világkorszak sötétség, a Bak, a Nyilas, a Skorpió, a Mérleg és a Szűz után belépett a Naprendszer a Földdel együtt az arany korszakba, az arany Oroszlánba, majd 2160 év után újabb öt korszak sötétség következett : a Rák, az Ikrek, a Bika, a Kos és a Halak. Ezután pedig az újabb fotonövi aranykorszakkal, a Vízöntővel zárult a kör, vagyis a 25.920 éves világkorszak.

Tudni kell azonban azt is, hogy Naprendszerünk és Földünk ezen asztrológiai ciklusoknak ( mely isteni segítség ) kozmikus mércével mérve viszonylag nem régen van alávetve, kb. egy millió éve a galaktikus háborúk következményeként, mikor is az eredeti isteni Naprendszer tökéletes kepleri számharmónia-keringési ciklusai összezavarodtak és sok bolygó, mint pl. a Vénusz vagy a Mars is a gigantikus űrbeli csatározások következményeként a 3D-ben elnéptelenedtek.

A lelkek pedig azóta inkarnálásra vannak kötelezve – azelőtt halhatatlanok voltak -, melyet szintén az asztrológiai ciklusok szabályoztak. De abban a pillanatban, mikor az isteni Fény-lelkek elkezdték a 3D-s állatemberi hústestbe inkarnálódni, megjelentek mellettük segítségként, lélekvezetőként, Hermészként, Krisztusként a Fény hierarchiájának tagjai is, hogy mindig emlékeztessék őket ebben a sötét, durvaanyagi világban is az isteni származásukra.

A keresztények az mondják, hogy Krisztus 33 éves volt, mikor meghalt. És nagyjából igazuk is van, csak a lélek által megvilágosított tudat belátása hiányzik még nekik ahhoz, hogy megértsék, hogy itt nem a 2000 évvel ezelőtt élt magasztos történelmi személyről van szó, hanem a Kozmikus Krisztusról, a Fény hierarchiájáról!

Mert ha a teljes világkorszak-ciklus esztendeinek számát megszorozzuk a Kozmikus Krisztus számával, akkor 25.920 x 33 = 855.360 esztendőt kapunk, vagyis azt a számot, amióta Kozmikus Krisztus-hierarchia leszáll segítségként folyamatosan a Földre a bukott emberiség segítése érdekében!

Minden leszállás pedig a lélek számára halál – persze nem fizikai halál, hanem lélek isteni képességeinek lekorlátozása, melyet a Fény küldöttei magától értetődő szeretetáldozatként tesznek meg most is, minden pillanatban az emberiség névtelen szolgálatában.

Tehát Krisztust most is, minden pillanatban keresztre feszítik, de fel is támad, úgy, hogy erről az emberiség semmi sem tud – ahogy erről 855.360 éve nem tud semmit.

Az ember olykor csak nagy fényhajókat látott, és lát most is, sőt, most már szinte csak azokat látja, de ennek ellenére a Fény hierarchiája ellen utolsó lélegzetig küzdő arkhónoktól és földi helytartóiktól várja még mindig a perdöntő bizonyítékot arra, hogy léteznek ilyen űrjárművek…

Ez az őrült viselkedés pedig szintén az asztrális tudati fogságnak, a 100%-ban az arkhóni mátrixvilágra irányultságnak a következménye, mely természetesen a hastudat központi erejéből, a félelemből magyarázható, mivel a tömeg érzékszervi illúziója az mutatja, hogy testi léte ezektől a törvénytelen hatalmaktól függne.

Az asztrális szintű mátrixfogság oka tehát megint a korlátozott érzékszervek, melyek nincsenek kapcsolatban a szívvel, és így az ember – minden ember, kivétel nélkül! - cselekedetét alapvetően az önfenntartási félelem határozza meg, akármilyen kulturáltnak és nagy tudásúnak is mutatja magát!

A korábbi Oroszlán és a Vízöntő korszakokban az emberiség sötétség általi elnyomása periodikusan szünetelt ( a sátánt ezer évig megkötözték - ahogy ezt János jelenései írják ), a gonosz ekkor szinte „szabadságra ment”, de aztán minden kezdődött elölről.

A mostani Vízöntőbe lépés viszont tejesen más lesz! – Azért más, mert nem csak egy 25.920 éves ciklus zárul, hanem egy 230 millió éves galaktikus és egy sok százmilliárd éves világegyetem-ciklus is - ami még nem volt a mi világegyetemünk történetében, ezt soha el ne felejtsük!

Ezért látszik nagyon szánalmasnak és nevetségesnek, hogy néhány vezető ezoterikus tanító sajnos itt Magyarországon is arról beszél, hogy lesz ugyan korszakváltás, mert 2012 végén vagy 2013 elején elkezdődik a Vízöntő korszak, de ez teljesen szokványos módon fog lezajlani, minden pólus- és dimenzióváltás nélkül - a Nibiruról nem is beszélve.

Vagyis egy jól fésült, szabadkőműves felső-középosztálybeli polgári létüket nem zavaró átmenettel számolnak – ami persze részükről nagyon is érthető. Ami viszont számunkra mégis elfogadhatatlan, az az, hogy tudatosan elhallgatják, hogy ez a Vízöntő-belépés nem csak a Földünkről szól, hanem a Naprendszerünkről, a galaxisunkról és az egész világegyetemünkről is!

Az ilyen magyarázatok pedig, melyekkel a vezető ezoterikus népámítók manapság futószalagon szolgálnak, olyanok a Földünket pillanatnyilag még irányító arkhóni erőknek, mint egy falat kenyér ( szó szerint : asztrális táplálékkal meghosszabbítják az arkhónok életét, és így az emberiség elnyomását is )!

Mert ők lettek, ezek az ezoterikusnak mondott, agyonistenített áltanítók most már az arkhónok legutolsó csatlósai – akármilyen hihetetlen is! Az arkhóni erők ugyanis egyáltalán nem néznek ki szörnyetegnek, hanem nagyon intelligensek, sőt szuperintelligensek, csúcs-ezoterikus, főleg titkos asztrológiai tudással felfegyverkezve ( az igazi asztrológia tudása mindig is kulcs volt az emberiség asztrális rabságban tartásához! ).

És ha Önök olvastak vagy hallottak már valamit a „Rejtett Kézről” és az ő 2008-as tudatos kiszivárogtatásairól, akkor van fogalmuk arról is, hogy kik az arkhónok valójában és hogy milyen tudással rendelkeznek!

Így most már megmondhatjuk azt is, hogy pl. a materialista természet- és társadalomtudományt, mint az arkhónok legnagyobb blöffjét, melyet itt a fizikai világban roppant komolyan kell venni, ők maguk, a kitalálók nevetnek rajta a legjobban!

Meg mindenen, amit a fizikai világban egy percig is komolyan vesznek, mert az alaptétel most is az, hogy amíg a földi ember egy abnormálisan hosszú, esetleg 20-25 éven át tartó tanítási, képzési szakasza alatt sem hall egy mondat erejéig sem arról az összefüggésről, hogy minden látható a láthatatlanból ered, ( ezt aktuálisan lefordítva : képzelt mátrixvilágodat az arkhónok tartják fenn ), addig a földi ember korlátlanul manipulálható – és különösen azok lesznek dróton rángatott paprikajancsik ( a dualitás törvénye miatt ), akik már azt hiszik magukról, hogy önálló, független gondolkodók!

A 2012. december 21. tehát egy sokkal fajsúlyosabb korszakhatár! Ez a dátum, mely a galaxisunk sok civilizációjánál rendszeresített naptár 3D-s végpontja ( vagyis egyáltalán nem a maják találtak ki ), éppen erre a háromszoros korszakváltásra mutat, de másra is :

Az arkhóni erők végleges kisöprésére a galaxisunkból, azaz a teljes asztrális megújulásra!

A másik következménye pedig az egész átalakulásnak a földi emberiség érett részénél az lesz, hogy természetesen az új, magasztos tudatának megfelelő életterületre fog emelkedni, az Új Földre, melyen tulajdonképpen csak bázisa lesz, hiszen galaktikus polgárrá válik, ami azt jelenti, hogy olyan állandó, belső isteni Fény-motivációval fog rendelkezni, mely folyamatosan ösztönözni fogja arra, hogy felfedezze az egész végtelen kozmoszt - vagyis egy olyan új, kozmikus ember fog megszületni, akitől az álezoterikus tanítók és gazdáik, az arkhónok most a legjobban tartanak!