Még néhány hét és véget ér a 2011-es év. Ilyenkor év vége felé az ember summázza a mögötte álló hónapokat és remélhetőleg bizakodva, várja az új esztendőt, hátha hoz egy kis boldogságot számára. Ha az elmúlt éveket megnézzük, akkor nem sok „jóval” dicsekedhet sem a világ, sem pedig Magyarország. Senki előtt sem titok, hogy nemcsak az országunk áll a szakadék szélén, hanem maga az egész világ ínséges időket él meg. Ezt
az időszakot, amely az emberi gondolkodás és cselekvés teljes
lealacsonyodásának az abszolút mélypontja – amelynél már nincs mélyebb
alászállás – VASKORNAK nevezzük. Az ókori naptárak négy világkorszakról írnak: ARANYKOR EZÜSTKOR RÉZKOR VASKOR Az
Aranykor a leghosszabb, az Ezüstkor már rövidebb, a Rézkor még
rövidebb, és a Vaskor pedig egészen rövid (ez tűnik mégis a
leghosszabban tartónak, főleg annak, aki benne él). Tehát, ahogy megyünk egyre jobban lefelé, annál rövidebbek a korok. VASKOR A Vaskor, amelyben jelenleg még élünk minden korok legalantasabbika, legborzalmasabbika.
Az ősi szent iratok a következőt mondják erről a korszakról: „A vaskori ember hazug, önző, erkölcstelen, kapzsi, kegyetlen, civilizációja alantas. Csak a pénzre, a hatalomra és a testiségre épül. A vaskori ember az istenekben nem hisz, a fényre nem vágyik, kizárólag földi gyönyörszerzésben akarja megtalálni a boldogságát.”
Az indiai Vishnu Purána szent irat így ír a Vaskorról: „Az istenek oltárain a tűz kialszik, többé senki sem gondozza őket, az ember önmagát kiáltja ki istennek és a világ közepének, s azt mondja, nem kell
Isten, nem létezik. Az ember fájni kezd a Földnek és a Föld betegségévé
válik. Az ember végletesen elszaporodik, úgyhogy alig fér el a Földön,
közben pusztítja a bolygót, gyilkolja önmagát. A vaskori ember
hazug, nem ismeri az igazságot, becsapja önmagát és másokat is. A
vaskori ember nincs tekintettel embertársára, csak önmaga boldogulása
érdekli, megszűnnek a közösségek. Az embereket végtelen bizalmatlanság keríti hatalmába, mindenki félni fog az embertársától, mindenki gyilkost fog sejteni a vele szembejövőben, az ember elfelejt bízni, elfelejt szeretni. A vaskori ember
állatokat gyilkol, hogy megszerezvén testüket, saját testét elégítse ki,
ezzel azonban nem életet, hanem halált szív magába. A vaskori ember a
saját szennyét a folyókba önti, és a tengert mérgezi vele. A vaskori
ember ki fogja vágni a fákat, a vaskori ember elképesztően rövid életű lesz, nem maradhat sokáig a Földön, csak 60-70 esztendeig. A vaskori ember kegyetlen országokban, igazságtalan és zsarnok vezetők uralma alatt fog élni. A vaskornak igazából egy maharadzsája, egy császára lesz: a pénz.”
Egyértelműen látható, hogy az összes ősi jóslat szerint a vaskori ember végtelenül boldogtalan és beteg.
A
mai ember túl sokáig imádott önmagán kívül trónoló isteneket, és
túlzottan megtanult oltárképek és hamis tanítók előtt térdepelni. Keressük a boldogságot? Ha a saját boldogságunkat keressük, akkor miért gondoljuk, hogy ez rajtunk kívül álló dolog? Az
emberek többsége a boldogságot leginkább önelégültség útján keresi, ám
minden alkalommal belecsömörlik abba, amit talál. Ahhoz, hogy megértsük a
boldogságot, előbb meg kell tanulnunk szenvedni. Ha nem lennének
szenvedések és megpróbáltatások, akkor nem tudnánk értékelni a valódi
boldogság állapotát. A Vaskor leckéje az, hogy „tanuljunk meg szenvedni”. Vágyunk
egy boldogabb, fájdalom, erőszak, háború, viszály, félelem, és betegség
nélküli világra, ami csak akkor jön el, ha megismerjük a Vaskor
legmélyebb poklait és megtanulunk benne úgy létezni, hogy egyetlen
porcikánk se legyen vaskori. Ahhoz, hogy a boldogság elérhetővé váljon számunkra, létezésünknek fénnyé kell alakulnia a vaskori káoszban és sötétségben. Az
emberiség spirituális fejlődésének a jelenkorban fennálló legnagyobb
akadálya nemcsak a „rossz”, hanem a jóra-rosszra egyaránt nihilista
legyintéssel reagáló alaktalan, arctalan, személytelen, jéghideg közöny. A
nihilizmus a semmi kultusza, a „Kit érdekel?” filozófia. Lényege az,
hogy nem törődik az ember semmivel és senkivel, mert a halál után
nincsen semmi. A nihilizmus a mindent tagadás, a cinizmus szélsőséges
változata. Tulajdonképpen egy olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer,
amely a társadalmi értékeket, normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi
követelményt tagad. A nihilista a Vaskor utolsó embere és arról
ismerhető fel, hogy nem rossz eszmékben hisz, hanem egyáltalán nem hisz
semmiben. A nihilista rosszabb, mint az ateista, vagy akár a sátáni
eszméket követő ember, ugyanis nekik legalább van valami eszméjük, elvük
a nihilistának azonban nincs. Az
egyház és „leányvállalatai” (hitgyülekezetek, szekták stb.) „úgyis úgy
lesz, ahogy az Isten akarja” jelszavú fatalista (előre
elrendeltetettség) álláspontja passzivitásra, döntésképtelenségre, a
szenvedésekkel szembeni ridegségre és nemtörődömségre szoktat, ami
ellenkezik az igazat szólás és igazat teremtés spirituális
bölcsességével, s mint ilyen nem érdemes a követésre. Eljött
az ideje annak a felismerésnek, hogy Isten nem a mennyország ablakán,
hanem az emberek szemein keresztül tekint ki a világra, és nem a felhők
között, hanem a szívünkben foglalja el trónusát.
2012-ben elkezdődik valami, ami nagy változásokat indít majd el a világban és Magyarországon is. A
mayáktól a tibetiekig, keltáktól az ógörögökig, iráni jövendölésektől
egészen az ősgermán, izlandi írásokig, szent könyvekig, mindegyik
egyértelműen 2012. december 21-ét jelöli meg valamilyen változás
időpontjaként. A
maya naptár (amelyre napjainkban oly sokan hivatkoznak) szerint az
emberiség civilizációjának egy korszaka fejeződik be ezen a napon, és
rögtön nyílik egy következő ciklus. Azt
már tudjuk, hogy 2012. december 21-én történik valami, azonban az ősi
szent iratok egyike sem jelez „végítélet” szerű pusztulást, amely által
az emberiség végleg megsemmisülne. Az
sincs az ókori szent iratokban, hogy egy olyan dimenzióváltás
következne be, amelyben egyik percről a másikra hirtelen mindenki nagyon
boldoggá válna és megszűnne minden eddigi rossz. Ez
a két véglet, amelynek egyik része a felesleges pánikkeltés, a másik
része pedig a tudattalanságból és a vakhitből eredő optimizmus. Akkor mi jön el 2012. december 21-én? Mi pusztul el ekkor és mi kezdődik el? Az emberiség ARANYKORBA VALÓ BELÉPÉSÉNEK NAPJA EZ! ARANYKOR Az
ókori egyiptomiak, sumerek, kelták és az ógörögök a halhatatlanság, a
szabadság, a béke és a kozmikus szeretet világkorszakát, az „istenek
idejét” ARANYKORNAK nevezték. A
szent iratokban az Aranykor neve: „Boldog Birodalom, Tündérország,
Igazság kora, Álomidők, Avallon, Atlantisz, Elízeum, Boldogok szigete,
Aranyos Szeglet” stb. Az
Aranykor tulajdonképpen egy előttünk álló világméretű SZELLEMI
FORRADALOM, egy nagyszerű egyéni és társadalmi változás, melynek során
az ember felismeri önnön belső végtelenségét és az isteni erővel teljes,
elválaszthatatlan azonosságát. Az
Aranykor-mozgalom egyik jellegzetessége a jókedv és a nevetés,
hitvallása pedig az élőlények közötti korlátokat elsöprő szeretetteljes
közvetlenség. Az
Aranykor filozófiája holisztikus-, ezoterikus szemléletmód, bölcseleti
(filozófiai) irányzat és világkép. Ez az a szemlélet, ami az „Örök
Filozófia”. Ezt nevezik tértől és időtől függetlenül létező egyetemes
emberi tudásuniverzumnak. Az
Aranykor filozófiája rendkívül gyakorlatias rendszer, mert segítségével
tanulhatunk, taníthatunk, fejlődhetünk, közelebb kerülhetünk a
számunkra fontos személyekhez, fejleszthetjük önismereti és önkifejezési
képességeinket, ezen kívül magunk által gyógyulhatunk. Az Aranykor testvériség-gondolata és eszméje a harmónia forrása és megtestesülése. E
korra jellemző mentalitás az, hogy én akkor vagyok boldog, ha te is, és
te akkor vagy boldog, ha én is jól érzem magam – legyünk boldogok
együtt és nem egymás rovására. Az
emberek egyéni Aranykora akkor köszönt be, ha a személy arra törekszik,
hogy szép és magasztos gondolatokkal, igaz jó szándékkal, jó
cselekedetekkel nemesíti magát és élőlény társait, közösségének életét. Az
aranykori ember nem szenved a „mindent magamhoz” viszonyítás
pszichózisában. Tisztában van azzal, hogy a Mindenség organikus, szerves
egész, amelyben minden elem éppen olyan nemes, értékes, szeretnivaló,
hasznos és egyik sem a másik, hanem mindegyik az ÉLET összhangját
szolgálja. Az Aranykorban az ember tudja, hogy Isten nem – egy rajta kívül álló lény – kívülről kormányozza a világot, hanem benne van. Az
Aranykor eljövetele voltaképpen nem más, mint a Fényhaza idea-szinten
létező boldog birodalmának itt a Földön, az anyagi szférában való
manifesztálódása. Ebben
a korszakban az új létezésmód alapeleme immár nem az anyag lesz, hanem a
szellem, nem a pénz, hanem a teremtő gondolat, nem az élőlénytárs
rovására való haszonszerzés, hanem az élőlénytárssal közös szívvel,
Isten és az élet dicsőségére megvalósított alkotó, teremtő, örömteli
munka. A
Vaskor befejeződésével sírba száll minden olyan felépítmény, amely az
anyagelvű világszemlélet alapját képezte (pl. kapitalizmus, nihilizmus,
bank, egyház stb.) Az
Aranykor a Nagy Szellemi Szintézisek kora – egy kor, amely tanújává
lesz annak, hogyan dől össze a materializmus minden ízében recsegő,
instabillá vált építménye és hogyan lép fel méltó helyére a szellemi
szabadság, a gátakat, tabukat nem ismerő alkotó gondolat. Az Aranykor fénykapui szellemi és lelki síkon 2011. november 11- én megnyíltak. Ez
azt jelenti, hogy „zöld utat” kapott szellemi és lelki síkon minden,
aki/ami aranykori. Az igazhitű gyógyítók egyre hatékonyabbá válnak és
bizonyíthatják tudományukat és feltétel nélküli szolgálatkészségüket. Az
igazat szóló spirituális tanítók pedig megoszthatják bölcsességüket a
nyitott és befogadó személyiségű emberekkel (akik egyre többen lesznek). Itt a Földön, a fizikai világban azonban 2012. december 21-ig még a Vaskor végnapjait éljük. A
történelmi síkon az Aranykorba való belépésünk ideje tehát 2012.
december 21-én jön el, addig sajnos még a Vaskor hanyatló állapotát kell
elviselnünk.
Azt,
hogy hogyan hat az Aranykor Magyarországra és milyen szerepe van a
magyaroknak e világszintű változásban, és mit mondanak erről az ősi
szent iratok, valamint Nostradamus miként fogalmazta meg Pannónia
millennium utáni jövőjét, hamarosan megosztom az érdeklődőkkel. A Nyirkai Jóslatban a 2010-es népszavazás után már nincsen szó következő választásról… Nostradamus Zrínyi Miklós kérésére készített egy Magyarországra vonatkozó jóslatot. Kiről írja Nostradamus e sorokat? „Jön majd egy ember, a második millennium után, ki felette áll minden torzsalkodásnak: Ő lesz az itt, ki Pannóniaföldről Istenhez kiált, és Isten meghallgatja imádságait. Ő lészen az, kinek uralkodása folytán Pannónia ismét erős lesz és gazdag, nagyobb lesz, mint akármely szultán, az ő szavára minden országban adnak, s önként kezére bíznak minden hatalmat.” Ki Ő? Tudunk már róla valamit? Mikor érkezik meg hozzánk, közénk? Az Aranykor legyen Mindenkivel!
(A
Vaskor és az Aranykor összefoglalásához felhasznált segédletek: Avatara
vallástörténész-mítoszkutató, író, előadó írásai és előadásai)
|