Az Arany
Tarot képei egy új, rejtélyes világba kalauzolnak el minket.
A
festőművész, Ciro Marchetti jegyzetéből:
"Kártyáim
fő jellegzetessége a különböző mechanikai szerkezetek megjelenítése a
Nagy Arkánum egyes lapjain. Ezek az én kis szerkezeteim összekötik a
tudomány és a mágia egymásnak ellentmondó világát, és a maguk
egyszerűségével, fogaskerekeikkel, mutatóikkal, csavarjaikkal a régi
időket idézik. Nem a mikroprocesszorok és chipek világából valók, de a
legmodernebb technikát felülmúlva bizony még csodákra is képesek
Míg a tarot a kérdező utazását meséli el, én addig a fák, levelek,
madarak, állatok és egyéb élőlények segítségével ennek az utazásnak a
színhelyt, a Földanyát mutatom be. A természeti képek újra meg újra
megerősítenek bennünket abban, hogy ezt az utazást itt, ezen a földön
tesszük."
A Bolond
utazása
A Bolond
utazásának egyes állomásait végigkövetve a Nagy Arkánum lapjainak
jelentésébe nyerhetünk bepillantást. A huszonkét kártyalap nem más, mint
az életnek nevezett nagy utazás, önismeretünk, spirituális fejlődésünk
története. Bár minden utazás más és más, mindannyian Bolondként indulunk
útnak.
Hogy a Bolond utazását könnyebben el tudjuk képzelni, terítsük szét a
lapokat úgy, hogy a Bolond kártyája legyen legfelül, alá pedig a többi
lapot rakjuk hetesével három sorba (a kártyák
listája szerint)
1. Az első
sorban található kártyák a születéstől a fiatal felnőttkorig terjedő
életszakaszt jelölik, amikor megtesszük első lépéseinket a társadalomba
való beilleszkedés felé.
2. A második
sor a társadalom általános érvényű törvényszerűségeivel és szabályaival
való szembesülés, a kételkedés, végül az elfogadás, valamint önmagunk
megismerésének időszaka.
3. A
harmadik sor pedig szellemi-spirituális fejlődésünk története.
Bolond: A Bolond az utazás kezdetét jelöli, a bennünk élő, még
kiforratlan, ártatlan, kíváncsi és lelkes gyerek archetípusa.
Mágus:
A férfiprincípium, másnéven animus, a kifelé irányuló energiáink és
aktivitásunk képviselője, a külvilágban használatos képességeink,
készségeink jelképe. A mód, ahogyan a külvilágban megnyilvánulunk,
tanulunk.
Főpapnő: Énünk női oldalát, másnéven az animát, a passzív és befelé
irányuló energiákat, saját belső világunkkal való kapcsolatunkat
jelképezi. Önreflexió, érzés, intuíció.
Uralkodónő: Az Anya archetípusa, az anyasággal, gondoskodással,
érzelmekkel és saját alkotó energiáinkkal kapcsolatos
tapasztalataink összessége.
Uralkodó: Az Apa archetípusa, az apai tekintély, a józan ész és
logikus gondolkodás megtestesítője.
Főpap:
A társadalomban szerzett iskolai végzettségünket, műveltségünket,
vallási és kulturális hagyományainkat jelképezi.
Szeretők: A kamaszkor, a hormonok, a szexualitás, érzékeink
felfedezésének időszaka.
Diadalszekér: Az az időszak, amikor a dolgokat már nem egyoldalúan
közelítjük meg, hanem látjuk az érem másik oldalát is. A "De hát ez
nem igazság!" korszak vége.
Amint
sikerült ezeket az archetípusokat lényünk részévé tenni, egységbe
olvasztani, készen állunk arra, hogy elfoglaljuk helyünket (működni
tudjunk) a társadalomban. Egyes alkotóelemeket jobban, másokat kevésbé
sikerül személyiségünkbe integrálni. Például ha az anyánkkal problémás a
kapcsolatunk, akkor valószínűleg az Uralkodónőt nem sikerült elegendő
mértékben befogadnunk.
Erő:
Az önuralomról, ösztöneink kordában tartásának elsajátításáról szól.
Bármennyire is szeretnénk néha reggelig szórakozni, végigenni az
egész ételkínálatot, pénzünket az utolsó fillérig elkölteni, mégse
tesszük, mert tudjuk, hogy ez nem vezetne jóra.
Remete: Ez az "önkeresés" időszaka, amikor ellenállhatatlan
késztetést érzünk arra, hogy megtudjuk, kik is vagyunk valójában. A
befelé fordulás, az élet értelmének és belső nyugalmunknak keresése.
Szerencsekerék: Az az időszak, amikor a kiegyensúlyozott és
stabilnak tűnő életünket felborítja valamilyen váratlan,
akaratunktól független, előre nem látható esemény.
Igazságosság: A sors kerekének váratlan fordulata után magunkhoz
térve rájövünk, hogy igazából azt kaptuk, amit megérdemeltünk. És ha
lélekben fel voltunk készülve erre a változásra, akkor lehet, hogy
kicsit megtépázva ugyan, de sértetlenül keveredünk ki ebből a
helyzetből, és továbbléphetünk. Ha nem, vissza kell térnünk a
Remetéhez, hogy felkészüljünk.
Akasztott Ember: A dolgok elengedésében rejlő erőt tudatosíttatja
velünk, és megmutatja, hogy a dolgokat más nézőpontból is lehet
nézni. Valamint az áldozathozatal fontosságára hívja fel a
figyelmet. Vannak dolgok, amelyekért érdemes áldozatot hozni, és az
életben nem kaphatunk meg mindent, legalábbis nem mindig pontosan
úgy, olyan formában, ahogy azt megálmodtuk.
Halál:
Mire megszoknánk a "cérnaszálon függés" állapotát (megtanuljuk
élvezni a fejjel lefelé lógáés nyújtotta kilátást), egy újabb nagy
változás várható életünkben. Ez lehet pozitív vagy negatív: egy
váratlan előléptetés, egy kapcsolat vége vagy költözés, de
mindenképpen döntő jelentőségű.
Mértékletesség: A döntő és sorsformáló változások hatására
megtanulunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, önmagunkat
az események középpontjába helyezve, önvalónkat megőrizve.
Életünk egy
nagyon nehéz fejlődési szakaszán vagyunk túl, hiszen bizonyos értelemben
szembenéztünk a Halállal. Megtanultunk alkalmazkodni a változásokhoz, a
körülményekhez úgy, hogy közben mindvégig önmagunk maradtunk, és nem
éreztük szükségét annak, hogy szembeszálljunk a világ esetleges
igazságtalanságaival. Ennél többet nem is tehettünk volna...
Ördög:
Kiegyensúlyozott, erős és önbizalommal teli énünk itt saját
árnyoldalával, a bennünk megbúvó sötét energiákkal kénytelen
szembesülni. Lelkünknek ezt a fenyegető, de a felszín alatt finoman
munkálkodó erőit már korábban, az Erő kártya által képviselt
életszakaszban megtanultuk elnyomni és kordában tartani. Most
azonban eljött az idő, hogy szembenézzünk velük, újraértékeljük,
elutasítás helyett sajátunkként, önmagunk részeként elfogadjuk.
Torony: Bár most már elég alapos önismeretre tettünk szert, a Töröny
által jelzett váratlan, "derült égből villámcsapás"-szerű esemény
arra figyelmeztet, hogy bizonyos történéseket, folyamatokat nem
tudunk irányítani. Míg a Szerencsekerék vagy a Halál a külső
körülményeinket befolyásolják, addig a Torony hitünk alapjait
rengeti meg.
Csillag: Az átélt viharok után a Csillag reményt, útmutatást nyújt,
segít abban, hogy a széthullott darabokból újraépíthessük és
összerakhassuk önmagunkat.
Hold:
A Csillag vezet mindet utunkon, a Hold viszont arra figyelmeztet,
hogy valójában semmi sem az, aminek látszik. Könnyen eltévedhetünk,
utunkról letéríthetnek, megzavarhatnak, elcsábíthatnak a Hold
csalóka árnyai. Ugyanakkor ösztönző sugallatokat, álmokat is küld a
Hold, de nekünk kell felismerni megtapasztalni a különbséget.
Nap: A
vándorló Holdat elhagyva a Naphoz már egyfajta bizonyossággal,
megerősödött tudattal érkezünk. Megismertük önmagunkat, tisztában
vagyunk saját erőnkkel, a valósággal, és tudjuk, miben hiszünk.
Ítélet: Az Ítélet szellemi-spirituális énünk kiteljesítésére,
konkrét megnyilvánulására szólít. Arra ösztönöz, hogy megszerzett
tudásunkat és tapasztalatainkat osszuk meg másokkal.
Világ:
Ez az út egy ciklus végét jelenti. Megtanultuk az összes leckét,
elértük a lelki-szellemi egyensúly, egység és tudatosság állapotát.
|