ANATHEA / Fény és Árnyék

Ez egy régebbi üzenet a szíriuszi Anathea-tól, de természetesen mondandója még nem teljesen ívódott be a földi szívekbe, ezért gondoltam megosztom Veletek! Tisztázza a ’sötét erők’ kivagyiságát, az első kapcsolatfelvétel kérdését és a Fény Galaktikus Föderációjának szerepét. Érdemes ’vén rókáknak’ is elolvasni, mert úgy énekelnek a sorok, mintha egy dalt hallgatnál. Jó olvasást! Scarlett

ANATHEA a Fény Galaktikus Föderációjától / 2013. március

Shari közvetítése 

FÉNY ÉS ÁRNYÉK - részlet 

…Csak azt hidd el, amit szíved is annak érez, minden mást hagyj úgy, míg el nem jön számodra a nap, amikor az információ valóságértékéről dönteni tudsz.

Igen, most így tégy, e szerint, mert az én csatornázóm is emberként inkarnálódott, körbevéve ugyanazoktól a zavaró mezőktől, mint ti mindannyian, így ő is tévedhet. A tévedés a fényből a sötétségbe vezető ösvény. De ismerjétek fel Kedvesek: 

Egykor a sötétség is a fényből született! 

Mit jelent a sötétség? Mit jelent a fény?

Ha a fényről beszélünk, akkor egy tudatállapotról beszélünk. Egy tudatállapotról, ami olyan tiszta, olyan világos, hogy minden Létezőn átvilágít. A megvilágosodott szellem, ami az örök fény állapotában tartózkodik, bölcs és ismeri a szavak mögötti válaszokat.

Ha a sötétségről beszélünk, akkor a szellem elsötétedéséről beszélünk. Ez az elsötétülés a minden Létező EGYSÉGÉNEK elfelejtésével jár együtt. 

Egy lélek, aki megvilágosodott állapotban van, és így a fény oldalán tartózkodik, tudatában van, hogy mindennel örökre összeköttetésben áll. Így azt is felismeri, hogy ő, ha egy másiknak valamilyen formában kárt okoz, akkor ezzel önmagának is mindenképpen kárt okoz.

Nem lehetséges, hogyha egy másik léleknek kárt okoztok, akkor az egy napon ne hulljon vissza rátok.

Mert amit a tudat egyszer kiküldött, annak vissza kell térnie a tudathoz, hogy fennmaradjon az Isteni rend!

De mivel ti az időt lineáris módon tapasztaljátok meg, így lehetséges, hogy ezt a tényt nem ismeritek fel, mert sok dolog, amit tudatlanul kiküldtetek, egy későbbi élet során tér vissza hozzátok.

És mégis minden, amit tapasztaltok, az az egykor elvetett magok aratása. 

A fénylények ennek tudatában vannak, így mi aggodalommal szemléljük tudattalan fivéreinket és nővéreinket. Látjuk, mit tesznek és tudjuk, hogy az egy napon majd visszatér hozzájuk, vissza kell hogy térjen.

A sötét oldalon való megtorlás távol áll tőlünk. Nem örülünk, ha a sötét erők, ahogyan egyesek nevezik őket, learatják megérdemelt büntetésüket. Ismerjük az utat, amire ráléptek, és amin végig kell menniük, mert mi is ugyanezen az úton váltunk tudatossá és ébredtünk fel a Fény mestereiként. 

Nem ítélkezünk felettük, ami azonban nem jelenti azt, hogy jónak tartjuk a szenvedést, amit a Földön okoznak. De nem tekintjük feltétlenül rossznak sem. Látjuk, hogy megtörténik és mély együttérzéssel vagyunk azokkal, akik keresztül mennek mindezen. De a jó és a rossz, az öröm és szenvedés azon lelkek tanítói, akik egykor úgy döntöttek, hogy a kozmosz tudatos teremtőiként ébrednek fel. Minél nagyobb az Egység feledése, annál erősebb az elválasztódottság élménye.

A sötétség lényei azok, akik tudatukat a legmélyebbre merítették az Egység elfeledésében. Ők nem látják, hogy egy másik ember az ő saját részük. Nem látják, hogy más emberek megsebzése, feltétlenül együtt jár saját maguk megsebzésével is. Sokkal inkább úgy tekintenek másokra, mint saját énjüket érintő fenyegetésére.

Ez az állapot nem egyezik meg a lélek természetes állapotával, ez az állapot félelmet kelt azok szívében, akik túl mélyre ereszkedtek a saját tudatukban. A félelem az, ami végül arra bírja őket, hogy elnyomjanak másokat, és hogy gondoskodjanak saját bőségükről, miközben a vélhetően fenyegetést jelentő többi embert ’apróként’ kezelik [elfeledtetik velük, hogy ők is hatalom birtokosai].

Mi, akik már újra elértük az egységtudatot, látjuk azok félelmét, akiket sötét erőknek neveznek. Aggódunk értük, fivéreinkként és nővéreinkként szeretjük őket,úgy ahogyan értetek is aggódunk, akik a sötétség elnyomása alatt szenvedtek.

Hogy kiemelkedhessetek a tudat sötétségéből, fontos, hogy dolgozzatok tudatototok kiterjesztésén [fejlesztésén]. A sötét erők elítélése az elválasztottság tudatának csapdájában tart benneteket és semmi esetre sem segít rajtatok.

Tehát ismerjétek fel, hogy a Galaktikus Föderáció soha sem fog ítélkező módon beszélni ezekről a sötét erőkről, hogy tudatototokat az ítélkezés állapotában tartsa fogva. Ez az egyik, kedves Barátok, amit fontos szem előtt tartanotok. A másik, [konkrét] események bekövetkezésének ígérete, ami aztán nem valósul meg. Olyan gyakran fordult már elő és fordul még most is elő, hogy a nevünkben ígéretet tesznek. Az első kapcsolatfelvétel ígérete, egy kimenekítés ígérete vagy, hogy egyes csoportokat a hajóinkra viszünk. Ezek az ígéretek pontosan a legnagyobb vágyaitokat és reményeiteket célozzák meg, azok számára köztetek, akik fájdalmat éreznek és vágyakoznak kozmikus családjuk után. Az ilyen típusú ígéretek és ezek be nem tartása, a legmélyebb vágyaitokkal való játszadozással egyenlő, amit a szeretet soha nem tenne meg!

Mi nem ígérünk semmit, amit ne tudnánk betartani, hogy aztán utólag közöljük veletek, még nem értetek meg rá és mi tévedtünk. Soha sem jutna eszünkbe, hogy ilyet tegyünk! …

Ha az első kapocslatfelvételről beszélünk, akkor az emberiség tudatállapotának fényállapotába való emeléséről beszélünk, amikor lehetséges kilépnetek az értékelésből [ítélekezésből], hogy a fény és árnyék között vívott harcot először önmagatokban majd körülöttetek befejezhessétek. Ez a harc, ennek a két erőnek a harca, ami szenvedést és fájdalmat teremtett a Földön és uralkodik még most is. A tudat sötétsége, ami a másik embert fenyegetésként érzékeli, önmagát ’hízlalja’, hogy jobb, erősebb és hatalmasabb legyen a többieknél a túlélés miatt. Ez a sötétségben alvó tudat leggyakrabban nem látja sötétnek önmagát, hanem a másikban látja meg tükörképét, és a tükörben megpillantott sötétség ellen harcol és próbálja azt elnyomni. Meg akarja büntetni a másikat, el akarja hallgattatni, hogy a saját sötétségét és hatalomfosztottságát ne kelljen tovább elviselnie.

Tehát amíg a sötétség ellen harcoltok, addig az első kapcsolatfelvétel nem lehetséges. Mert azok, akiknek sötét a tudatuk, bennünk is saját tükörképüket fogják megpillantani és ellenségnek néznek minket, veszélyesnek tartanak és harc indul el köztük és az emberek között, akik viszont barátaiknak tekintenek bennünket.

Ez az egyik oka, amiért eddig nem mutatkoztunk az emberiség előtt fizikai formában. Egy további ok, a testünk rezgésszintje, ami sokszorosan magasabb a tiéteknél. Ha tudatotok világosabb lesz, vagy ahogyan ti nevezitek megvilágosodtok, akkor ez kétségtelenül hatással lesz az anyagra is, ami magában hordozza a tudatot. Az anyagnak, ami a tudat által született, igazodnia kell a tudathoz és meg kell változtatni saját rezgésszintjét. Ez az, amit felemelkedésnek neveztek.

Az első kapocsolatfelvétel a fény oldalán szolgáló kozmikus testvéreitekkel azon a szinten fog lezajlani, ahol a testeink találkozni tudnak anélkül, hogy a ti testeitek elégnének, a mi testünk által kibocsátott magas rezgésszint következtében. Egészen addig, a kapcsolat csak az asztrális szinten lehetséges. Néhány esetben történnek materializációk, de ezek olyan célokat szolgáltak, amik egy magasabb terv kivitelezését szolgálják, amire nektek alig, nekünk korlátozva van csak rálátásunk.

Igen, mi sem vagyunk mindentudók és ezt közölni veletek fontos célom. Nem ismerjük sem a teremtő minden tervét, sem mindannyiótok élettörténeteit. Mi is csak korlátozva látunk a jövőbe, mikor a kozmosz energetikai mozgását olvassuk ki oly módon, ami még a ti tudatotok számára nem lehetséges.

Mi úgymond idősebb fivéreitek és nővéreitek vagyunk, akik segíteni akarnak nektek azon az úton való haladásban, amin mi már jártunk, miközben előttünk egy másik út áll, ahol mi is segítséget kapunk idősebb testvéreinktől.

Mi nem vagyunk Istenek, hanem magunk is alámerültünk a tudat sötétségébe. Ismerjük a sötétségbe merült tudat tévutjait, ismerjük a learatott karma fájdalmát és mélyen együttérzünk azokkal, akik még a sötét tetteik ’gyümölcseit’ még csak most fogják learatni.

Nem ítélkezünk felettük, hanem emlékezünk saját utunkra és fájdalmainkra, amit mi is megtapasztaltunk az utunk során. Sokan közületek, akik a sötétnek vélt erők miatt szenvednek, éppen most zárják le ezt a fájdalmas utat és távol áll tőlünk, hogy reményeitekkel vagy vágyaitokkal játszadozzunk, amikor végre az új tudatba és egy új világba szeretnétek megérkezni, ami az új tudat által jön létre.

Kérünk benneteket, ne feledjétek ezt, ha a jövőben üzeneteket olvastok, amiben azt állítják, a Fény Galaktikus Föderációjától származik.

Legyetek figyelmesek és mindig tartsátok tisztán elméteket. Csak azt higgyétek el, amit szívetek is annak érez, és ha csalódást éltek meg, akkor álljatok föl, menjetek tovább annak tudatában, hogy nem annyira szörnyű dolog, ha itt-ott tévutakra tudott vezetni benneteket a sötétség.

Ez részét képezi a tapasztalásnak, amikor egy tudat úgy dönt, hogy a megvilágosodás ösvényén lépked. Mert pontosan ezen az úton még több sötét erő várakozik arra, hogy összezavarjon benneteket, mint az korábban valaha tapasztaltátok.

Áldjátok meg a sötét erőket, mert valójában meg van számlálva az idejük a Földön. Minden ember, aki kiszabadítja magát az ítélkezés szövevényes csapdájából, az a kollektív mezőt fogja erősíteni. Talán olybá tűnik, hogy a fénnyel telített tudat növekedésével a sötétség is növekszik. Igen, az elején valóban ez történik, ha egy tudatcsoport éppen megemeli a rezgésszintjét. De a fény és a sötétség elválasztása egy illúzió, olyan mint egy szappanbuborék és addig fog tágulni ez a buborék, míg minden ember annak nem látja, ami valójában [:illúzió].

Ez a felismerés végül szétpukkasztja a szappanbuborékot. Ennek a folyamatnak a felgyorsítása és megkönnyítése érdekében vagyunk mi itt mellettetek. És azokhoz beszélünk ezekről a gondolatokról, akik készen állnak minket meghallgatni. A közvetlen kapcsolatfelvétel akkor jön létre, ha készen álltok eljönni hozzánk az Egységtudaton keresztül, amit mi az otthonunknak nevezünk.

Ez a ti otthonotok is. Mert valójában nem egy külső hely, egy távoli bolygó, vagy egy bizonyos dimenzió az otthona minden léleknek, hanem egy tudatállapot, az Önvaló önmagatokban és a másikban való felismerése.

Üdvözöllek benneteket és köszönöm, hogy meghallgattatok.

Jó volt, hogy újra ilyen formában beszélhettem veletek.

Anathea