Arktúrusziak / A landoló csapat 1. / 2013-03-19

Kedves Olvasók!

Aki követte Mytre és Myrtia történetét annak ajánlom a következő sorokat:

Norfeus-szal közösen úgy döntöttünk, hogy Mytre és Mytria történetében végrehajtunk egy lineáris időugrást előre és kihagyunk pár részt a Plejádi Felemelkedésből.

A kimaradó részeket összefoglalandó: a Nagy Anyával való találkozás után Mytriához csatlakoznak 20-an a faluból, hogy megépítsék az Ibolya Láng Szent Templomát. Miközben közösen meditálnak saját Ibolya Lángjukkal, fokozatosan emelkedik a rezgésszintjük és Felemelkedési tünetekkel küszködnek, melyek fizikailag erősen legyengíti őket. Itt kiemelendő, hogy úgy találták a víz sokat segít a tünetek enyhítésében, mert nyugtatja az idegrendszert.

A következő részben új képességeket fedeznek fel magukban a templomépítők és kiderül, hogy az Arktúrusziak, mint a Felemelkedés felvigyázói, a falu fölött egy 6. dimenziós holografikus buborékot hoztak létre, mely elhiteti a Drakónokkal és a Zétabeliekkel, hogy a falu elhagyatott. Azonban a kupola alatt élők tudata határozta meg a kupola állapotát és muszáj volt a tudatszintet az 5. szintre emelni, hogy ne bukjanak le, ezért a biztonság kedvéért építenek egy csali falut is. Azonban szükség volt egy kapocsra, aki az igazi falut, az álfalut és a templom helyét összeköti. Itt jön csavar, mert felbukkan Mytre egy párhuzamos valóságból, akit Almonnak neveznek el. [Remélem követitek még!]  Ebben az időszakban a fizikai Felemelkedési tünetek után, az elmét érintő tünetek jelentkeztek a csapatban. Elfelejtik olykor, mint akartak mondani, nem tudnak befejezni egy mondatot. Azon kapják magukat, ha gondoltak valamire, az meg is valósult, anélkül, hogy a térben elmozdultak volna.

Egy nap látogató érkezik a faluból, aki azt állítja, kezd összeomlani az Arktúrusziak által épített energia-kupola és egy meditációban úgy látták, hogy felemelkedik az Ibolya Láng temploma. A kupolát csak az Ibolya Láng tüzével tudják „feltankolni”. De rájönnek arra, hogy a templomot szükségtelen fizikai síkon megépíteni, hanem egyszerűen csak fel kell emelniük, de aztán legvégül arra jönnek rá, hogy igazából önmagukat kellett megismerniük. „Megépítik” a fényalagutat [dimenziók közötti folyosót], ami a bolygó asztrális síkján át vezet, itt felismerik, hogy a háború a legszörnyűbb, ami a bolygóval és lakóival történhetett. De arra is rájönnek, hogy ők, a Plejádokbeliek hozták bolygójukra a háborút, ezért nekik is kell megtisztítani attól. A félelmek feladásával csatlakoznak a bolygó és az Arktúrusziak energiamezőjéhez és a tündérek birodalmába kerülnek a negyedik dimezióba, ahol az idő sokkal gyorsabban telik, mint a fizikai síkon és multidimenziós képességekre tesznek szert, mint a telepátia, telekinézis, pszichometria  stb. Ezután a negyedik dimenzió kauzális szintjére léptek, majd a csoporttagok visszatérnek fizikai testükbe.

Kapaszkodjatok és további jó olvasást kívánok: Scarlett

Arktúrusziak / 2013. március 19.

Plejádi/Arktúruszi Szövetség

A LANDOLÓ CSAPAT

1. RÉSZ

MYTRIA BESZÉL:

Egyelőre félbehagyom kedves Almon történetét, hogy visszatérhessek a felemelkedő Földre való landolásunkhoz. Amikor az Arktúruszi azt mondta, hogy „mi” a felemelkedést először a Földön vagy a Plejádi világunkban tapasztaljuk meg, és utána a másik bolygón, akkor nem tudtam, hogy „mi” alatt Mytre párhuzamos énjét, Almont értette. Mytre és én nem teljesen értjük hogyan lebegnek és keverednek össze a valóságok a különböző idővonalakon. Sajnálom, hogy Almont ebben a bizonytalan helyzetben kell hagynom, de ebben a MOSTBAN nem vagyok tudatában, hogy mi történt/fog történni vele.

Mivel Mytre és én az idő szélén vagyunk, nincs sorrendje annak, ahogy megosztjuk a történetünket. Történetünk minden epizódjának időpontja többféle idővonalon lebeg. Mivel a Plejádi bolygónkon történt felemelkedés tapasztalata eléggé eltér a Föld felemelkedési folyamatának idővonalától, az idő minden szerkezete és funkciója eltűnt az öntudatunkból. Szerencsére Mytrének és nekem sikerült visszanyernünk egy beágyazott üzenetet az Arktúruszi barátunkkal tett utolsó utazásunkról. Most megosztjuk veletek:

„Földi küldetésetek során a legfontosabb dolog, hogy megtanuljatok uralkodni a gondolataitok és az érzelmeitek felett. Jusson eszetekbe, hogy a Föld éppen átalakulóban van, hogy belépjen egy Aranykorba. Ezért a bolygót körülvevő energiamező tele van teremtő erővel. Ez az Aranykor bevezeti a Földet az ötödik dimenziós létbe, ahol minden gondolat és érzelem azonnal megnyilvánul. Ami azt illeti, a Föld legfőbb változata valójában a negyedik dimenzió magasabb alsíkjain van. Ennek ellenére a Föld néhány változata még mindig a harmadik dimenzióban van, néhány pedig az Alacsony Asztrálsíkon.

Mivel Gaia, a Föld tudata, visszatér a multidimenzionális ÉNJÉHEZ, és amiért az emberi lakosai még mindig olyan sokféle különböző frekvenciákon rezegnek, a Földnek sok változata van. A mi Arktúruszi nézőpontunkból úgy látjuk a Földet, amire ti azt mondanátok, lassított felvétel. Ebből a nézőpontból látjuk az összes eltérő frekvencia megnyilvánulást a MOSTBAN. Más szóval, látjuk a fizikai változatot és az összes negyedik dimenziós Földet, amiket árnyképek kötnek össze.

Az Új Földet is látjuk az ötödik dimenzió határán, ahogy az időn túl rezeg. Ebből kifolyólag az Új Földnek nincs kezdete vagy vége, kivéve a földlakók szemszögéből, akik lassan kezdenek tudatában lenni a jelenlétének. Tulajdonképpen, sok felemelkedőnk látogatja az Új Földet az éjjeli testében, és még hétköznapi életükben is vannak időszakok, amikor tudatuk elég magas ahhoz, hogy ébren legyenek ebben a rezgésben.

Emiatt a Földre tett látogatásotok a felemelkedőkkel fog kezdődni, akik még mindig fizikai formában vannak a fizikai Földön, és akiknek a tudata képes kiterjedni a Föld ötödik dimenziós változatába. Mivel még mindig sok sötétség és félelem van Gaia testén, a felemelkedőink elvesztik a magasabb összpontosításukat, amikor a tudatállapotuk lehúzza őket a Föld alacsonyabb frekvenciájú változataiba. Akárcsak az emberek, a bolygó is multidimenzionális; az emberi tudat egyfolytában fel-le mozog a rezgés létráján.”

„Amikor az emberek, főleg a felemelkedők, azt csinálják, amit szeretnek, megtapasztalhatják a felemelkedett Gaiat mint a „Földi Mennyország” belső érzését. De amikor azt kell csinálniuk, amit nem szeretnek csinálni, akkor tudatuk lezuhan a létrán egy alacsonyabb rezgésre. Ekkor a valóságuk a tudatuk rezgéséhez igazodik, és a Föld egy alacsonyabb rezgésű változatában találják magukat.”

 „Ami mindennél jobban lecsökkenti a felemelkedőink tudatát, az a kétség. A kétség egy olyan félelemre épülő gondolkodásmód, ami csapdába ejti őket a Föld egyik alacsonyabb frekvenciájú változatában. Emiatt az a küldetésetek, hogy meglátogassátok őket, amíg egy magasabb tudatállapotban vannak, és meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a Föld egy magasabb frekvenciájáról szerzett tapasztalataik valódiak. Először az álomtestükben fogjátok őket meglátogatni, így majd lesz egy kis „idejük”, hogy hozzászokjanak ahhoz a gondolathoz, hogy volt egy elképesztő álmuk.”

„Aztán ahogy közelebbi viszonyba kerültök velük, elkezdhettek belépni a rezgési mezőjükbe, amíg ébren és egy magasabb tudatállapotban vannak. Mivel már hozzászoktak ahhoz, hogy titeket látnak az álmaikban, úgy tekintenek majd rátok, mint az álmuk utóhatására. Szerencsére sok más felemelkedő ember van, akik tudatában vannak azzal, hogy a Galaktikusok segítenek nekik a felemelkedési folyamatukban. Ezért nem fognak megijedni, ha meglátnak titeket, de valószínűleg kételkedni fognak magukban. Általában nem egy alacsony szintű félelemként fogják ezt a kételkedést megtapasztalni, hanem egy „túl szép hogy igaz legyen” gondolatként. Mindkét lehetőség esetében tudatuk lejjebb fog zuhanni, és nem fognak tudni észlelni titeket.”

„De ha feltétel nélküli szeretetet küldtök nekik, akkor lehetőségük van visszatérni egy magasabb tudatállapothoz, és ezáltal az észlelés egy magasabb állapotához. A multidimenzionális tudatuk emléke még új számukra, ezért még nem emlékeznek hogyan lehet elengedni a félelem minden képzetét. Jegyezzétek meg, hogy a kedves leföldelt embereink ebben és sok másik életben olyan valóságban éltek, ami a katasztrófa szélén állt.”

„A félelmük készültségben tartotta őket a rengeteg veszéllyel szemben, amikkel minden nap szembesülniük kellett. Ez az éberség nagyon kimerítő, és lecsökkenti a tudatállapotukat. Emiatt legyetek türelmesek a hozzátok rendelt Fénymunkásokkal. Az ötödik dimenziós tudatállapotukban fogtok velük tanácskozni. Azonban ha nem tudnak hozzáférni ehhez a tudati szinthez amíg földi formájukat hordják, nem fognak emlékezni, hogy veletek beszéltek a finomabb testeikben.”

„A ti szemszögetekből egy multidimenzionális ÉN rezgésével fogtok beszélni, aminek ők nincsenek tudatában. Ez a helyzet eleinte elég nyugtalanító lehet számotokra. Egy olyan személlyel fogtok beszélni, aki ujjongva fogad titeket, míg az alacsonyabb rezgésük nem is tudja majd, hogy ott vagytok. Ennélfogva arra kérünk titeket, maradjatok azzal a bizonyos személlyel, amíg el nem érnek egy áttörést, amikor már tudatában lesznek jelenléteteknek a harmadik dimenziós tudatukban.”

„Amikor először tudatosul ez bennük, úgy fog tűnni nekik mintha hirtelen érkeztetek volna meg. Ezért megijedhetnek. Jusson eszetekbe, hogy arra tanították őket, hogy minden új dolgot félelemmel kell fogadni. Egy nagyon veszélyes világban élnek, ahol számtalan helyzet „megölheti” őket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a „gyilkolni” kifejezés többé már nem szerepel a szókincsetekben. Az ő világukban viszont ez egy rendkívül gyakori kifejezés.”

„Azért mondjuk el nektek ezeket a kényelmetlen történeteket, hogy emlékezzetek, hogy nagy együttérzéssel legyetek az emberi formában levő Fénycsaládotok iránt. Sok családtagunk inkarnálódott a harmadik dimenziós Földön Atlantisz bukása óta, és még annál is korábban. Habár legtöbbjüknek volt olyan személyes tapasztalata a felemelkedésben, amikor képesek voltak meglátogatni a magasabb világokat, mindannyian elkötelezték magukat, hogy visszatérjenek Gaia harmadik dimenziós változatára folytatni szolgálatukat.”

„Tulajdonképpen, azoknak a közreműködése nélkül, akik úgy döntöttek, újra és újra visszatérnek Gaia bolygóformájára, hogy tudatukkal segítsenek, a Föld akár el is pusztulhatott volna. Mi a saját frekvenciánkból tudtunk támogatást nyújtani, főleg az Atombomba feltalálása után, ami még negyedik dimenziós világokat is elpusztított. De csak arra kaptunk engedélyt, hogy segítsünk ennek a szabad akaratú bolygónak elkerülni a katasztrófát. Örömünkre szolgál, hogy mostanra már olyan sok földlakó kérte a segítségünket, hogy nem szegjük meg a Szabad Akarat Törvényét az egyre gyakoribb látogatásainkkal.”

„Nagyon szeretnénk nyíltan landolni járműveinkkel a nagy városokban, de tudjuk, hogy a félelem szintje még mindig túl magas a kollektívában. Ebből kifolyólag csapatokat küldünk le, akik közvetlenül dolgoznak azokkal az emberekkel, akik a segítségünket kérték. Aztán amikor ezek az emberi formában élő családtagok tisztában lesznek a bennük rejlő hatalmas erővel, a társadalmukon belül dolgozhatnak majd a kollektív félelem csökkentésén. Ha van valami, ami mindennél jobban segíti az emberek helyzetét, az a félelem vége.”

„Mivel a félelem az emberiség legnagyobb ellensége, az első feladatotok az lesz, hogy segítsetek azoknak az embereknek elengedni a félelmeiket, akikkel beszélni tudtok. Már csak annak tudata is, hogy nem őrültek meg, hogy valójában egy szerető galaktikus család tagjai, jelentősen le fogja csökkenteni a félelmeiket. Ezért először a teljesen éber embereket fogjátok meglátogatni, akik tudják, hogy ők nem „csak emberek”.”

„Máshogy szólva, először a galaktikus családtagjainkkal fogtok találkozni, akik elvállalták azt a feladatot, hogy egy emberi formát viseljenek a nagy átulakulásuk idején. Ahogy már mondtuk, eleinte az álmaikon keresztül fogtok velük kommunikálni, vagy amikor mély meditációban lesznek. Ami azt illeti, sokan azok közül, akikkel találkozni fogtok, már évtizedek óta ilyen fajta kapcsolatban áll velünk. Amikor megerősítést kapnak, hogy valójában a galaktikus családjukat látják a földi tudatukban, minden kétségük megszűnik majd, és életük örökké megváltozik.”

„Viszont vannak olyanok is, akik azt gondolják, tudatosan akarják megtapasztalni a jelenléteteket, de igazából eléggé megrémülnének. Ezért mélyen bele kell néznetek az aurájába annak, akivel szeretnétek kapcsolatba lépni. Adtunk nektek egy listát azoknak a nevéről és tartózkodási helyéről, akik „csatornázzák” [fogadják] az üzeneteinket, mert logikus lenne először velük felvenni a kapcsolatot.”

„Azonban még ezeknek az „embernek álcázott Galaktikusoknak” az esetében is az álom és/vagy meditációs tudatukkal kell kezdenetek, hogy legyen egy kis földi idejük beépíteni jelenléteteket az életükbe. A Galaktikus Föderációban levő Plejádi családtagjainkat választottuk ki, mert ők elég emberinek tűnnek. De még így is maradjatok a valóság magasabb frekvenciáiban, hogy a kapcsolattartótok először megismerhessen titeket az álmain és meditációin keresztül.”

„Továbbá, mielőtt megjelentek a kapcsolattartó személyetek előtt, szoktassátok hozzá magatokat a Föld alacsony frekvenciáihoz. Mindannyiótoknak volt már inkarnációja a Földön, részben emiatt lettetek kiválasztva. Viszont nagyon könnyű elfelejteni, hogy milyen nehéz tud lenni fenntartani a kapcsolatot az igazi ÉNETEKKEL amíg egy alacsony frekvenciájú földi formát viseltek. Ezért nem fogtok testet ölteni, amíg ki nem építettetek egy bizalmas kapcsolatot az emberi kapcsolattartótokkal. Azért mondjuk ezt, mert szükségetek lehet a segítségükre, hogy a világukban tájékozódjatok, míg nekik szükségük van a ti segítségetekre, hogy megtapasztalják a ti világotokat.”

„Más szóval, az történik éppen, hogy úgy kezdjük el a földi felemelkedés folyamatát, hogy összevegyítjük a magasabb dimenziók lényeit a felemelkedő Föld embereivel. Ily módon mély bajtársiasság épülhet ki mindkét világ egyénei között. Ez az egyéni kapcsolat aztán egyre nagyobb csoportos tapasztalatokká bővülhet ki. Így Gaia teste csoportonként és területenként visszatér az ötödik dimenziós kisugárzásához.”

„Legkedvesebb Mytrénk és Mytriánk, tudjuk, hogy csak akkor fog tudatosulni bennetek ez a belétek ültetett üzenet, amikor majd a Földi Küldetéseteket fogjátok elkezdeni. Mi, az Arktúruszi barátaitok, feltétel nélküli szeretetet kívánunk nektek. Kérlek emlékezzetek, hogy mindig veletek vagyunk. Zárásként csatoltuk egy üzenetünket, amit átadhattok az emberi kapcsolattartóitoknak, amikor úgy érzitek helyénvaló.”

„Kedves Felemelkedő Embereink,

Örülünk, hogy érzékelni tudjátok üzenetünket. Mivel sok dolog elkezdi majd elhagyni egótok erős szorítását, szeretnénk néhány támpontot adni. Ahogy a magasabb energiák egyre inkább átalakítják tudatotokat, elkezditek majd egy teljesen más szemszögből vizsgálni a valóságotokat. Minden, amit eddig „valóságként” tapasztaltatok meg, elkezd majd átalakulni azzá, amiről mindig is tudtátok, hogy jelen van, de nem találtátok meg a hétköznapi életetekben.”

„Mindig is tudtátok, amit most mondunk nektek, de mivel ennek az információnak rejtve kellett maradnia, egyfajta kényelmetlen érzést keltett bennetek. Sok évtizeden át, pontosabban sok életen át, belső magánytól szenvedtetek, ami valójában „honvágy” volt, mert hiányzott nektek az a valóság, amit a szívetekben éreztetek, de nem láttatok a világotokban.”

„Ezt tudván, azok szenvedtek közületek a legjobban, akik a legéberebbek voltak a sötétség időiben. Szerencsére épp most kezdtek felülemelkedni ezen a sötétségen, ami letelepedett tudatotokba, mert annyira egyedül voltatok. Ami azt illeti, sokan közületek úgy érezték, hogy egy ellenséges bolygóra sodródtak. Ahogy kezditek érezni ahogy az új világotok átsejlik az illúzió fátylán, könnyen bánatot érezhettek mielőtt az örömre emlékeznétek.”

„Úgy érezhetitek, mintha végre kiereszthetnétek a levegőt, amiről nem is tudtátok, hogy benntartottátok. Mi, Arktúrusziak, jól ismerjük az átalakulás ezen korai tüneteit, mert arra szakosodtunk, hogy segítsünk a felemelkedés folyamatában levő lényeknek. Ahogy mondani szoktátok, „Az éjjel a hajnal előtt a legsötétebb.” Ez a szólás helyes. Gyakran egy személynek, társadalomnak, vagy bolygónak mélyen el kell merülnie a sötétségében mielőtt az illúzió már olyan kényelmetlenné válik, hogy már csak az Igazság lesz elfogadható.”

„Sok igazságot titkoltak el, és sok hazugságot állítottak be igazságként. Hogyan tudnátok eldönteni, hogy melyik melyik? A felemelkedőinket gyakran annyira lefoglalja testük próbálkozása, hogy a frekvenciáját növelje, hogy elvesznek a belső gondolataik és érzelmeik. De vannak olyanok is, akiknek sosem vesznek el a gondolatai. Ti, akik elfelejtettetek felejteni, megtartottátok az igazságot a hosszú, sötét éjszaka alatt.”

„Kedves, bátor barátaink, gyakran szenvedtetek, mert nem volt kivezetése a bennetek élő életnek. Különösen hálásak vagyunk nektek, mert ti voltatok azok, akik a fényt hordozták. Ez a fény kész eljönni a világotokba, ami azt jelenti, hogy többé nem rejthetitek el igazi ÉNETEKET.” Hogyan tudjátok véghezvinni ezt a változást miután olyan sok évig, vagy inkább sok életig tartottátok magatokban az igazságot? Mindannyian nagyon magányosak voltatok, de mégis óvatosan bíztatok meg másokban. Tudatosan vagy tudat alatt, számos életre emlékeztetek, amiben óvatlanok voltatok és elmondtátok az igazat, aminek szörnyű következménye lett.”

„Ezért kedves felemelkedőink, arra emlékeztetünk titeket, hogy legyetek magatokkal gyengédek. A fizikai életkor nem számít, olyanok vagytok mint a kiscsibék, akik éppen kitörnek a kicsi héjukból. Ez a héj a biztonságot jelentette számotokra. Most pedig kitörtetek a héjból, ami normálisnak és vigasztalónak tűnt, hogy egy új világban találjátok magatokat. Emiatt haladjatok lassan és lélegezzetek mélyeket. Az érzelmeitek valószínűleg szeszélyesek lesznek, gyorsan átválthattok az újjászületés érzéséről a félelemre.”

„Örömöt érezhettek, amiért úgy tűnik, az igazság végre szabaddá tehet titeket, és ezzel egyidejűleg aggódhattok amiatt, hogy ez megint csak egy téves riasztás. Ennél fogva próbáljatok elengedni minden elvárást, és éljetek a MOSTBAN, bármilyen érzelem is sodródjon keresztül az egyfolytában változó tudatotokon.”

„Mindenekfölött, emlékezzetek az igazi ÉNETEKRE, aki a formátokban él. Ezzel az emlékkel könnyebben maradhattok állandó kapcsolatban ÉNETEK Magasabb Megnyilvánulásaival. Nem kell továbbmenni egy lépcsőfokról amíg lábatok nincs stabilan rajta a következő lépcsőn. Az idő egy illúzió. Tanuljatok meg a MOSTBAN élni. De legyetek türelmesek magatokkal, mert „időbe” fog telni mire megtanultok a MOSTBAN élni.”

Az Arktúruszi Fénycsaládotok